A hasnyálmirigyrák leggyakrabban 65 és 80 év között fordul elő, férfiakban gyakrabban. Az emésztőcsatorna legrosszabb kilátású daganata, mivel a diagnózistól számított átlagos ötéves túlélés kevesebb, mint 5%.

Ez azért van így, mert a diagnosztika általában késik, és műtét az esetek 10-20%-ban lehetséges.

Kérdés persze, hogy mit csinálhatnak azok az egyének, akinek sikerül az 5 éven túli túlélés, de erről érintőlegesen a cikk végén.

A hasnyálmirigyrák kialakulásához számos tényező járulhat hozzá, egyik legszorosabb összefüggés a dohányzással kapcsolatos.

A hosszan tartó alkoholfogyasztás, elhízás, cukorbetegség, kalóriadús étrend, illetve ha felmenők között daganatos betegség fordult elő, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás mind növelhetik a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyét.

A hasnyálmirigy tumorok körülbelül 70%-a a hasnyálmirigy fej részéből, kb. 20%-a a testből, és a maradék 10%-a a farok részből alakul ki.

Ahogy a legtöbb civilizációs betegségnél, itt is a bélflóra egyensúlyának felborulását egyre több bizonyíték támasztja alá.

A hasnyálmirigyrák tünetei

Sajnos panaszt általában már elég későn, csak előrehaladott állapotban okoz. A két leggyakoribb tünet egyáltalán nem speciális, vagy fogyás, vagy háti, hasi fájdalom jelentkezhet.

A fogyás többnyire fokozatos, étvágytalansággal, ételundorral (kifejezetten húsételek) társulhat. Ha csak ez az egyetlen tünet, akkor a diagnózis is késhet.

A fájdalom a gyomor környékén alakulhat ki, és a hátba sugározhat. Az különbözteti meg ezt a fájdalmat egyéb fájdalmaktól, hogy éjszaka ülő, vagy fekvő helyzetben fokozódhat, guggolva mérséklődhet. A tünet hátterében az áll, hogy a daganatmassza nyomja az idegdúcokat, fekvő helyzetben pedig még kifejezettebben.

Ha a fájdalom a vezető tünet, akkor a daganat általában már nem operálható.

Magánrendelésemen is fordult elő olyan eset, amikor egy páciens hónapok óta járt gerincpanasz, háti fájdalom miatt reumatológiai kezelésekre, de csak nem szűnt a fájdalom. Azonnal hasi ultrahang vizsgálatot kértem, és sajnos beigazolódott a gyanú, rák volt a diagnózis.

Bármennyire is furcsán hangzik, a sárgaság megjelenése (ami többnyire először csak a szemeken látható, majd az egész testfelületen) a körülményekhez képest kedvező hír lehet, mivel ez az eltávolítható, hasnyálmirigyfejből kiinduló kórformát jelenti.

A sárgaság az epeutak elzáródása miatti bilirubin felhalmozódás révén alakul ki, bőrviszketéssel is járhat.

Főként idősebb korban kialakuló cukorbetegség esetén mindig gondolni kell hasnyálmirigyrák kizárására. Vagyis ebben az esetben is fontos legalább egy hasi ultrahang vizsgálat elvégzése.

A taglalt tünetek mellett egyéb, ugyancsak nem specifikus „daganathoz” köthető panaszok fordulhatnak elő, mint a hasmenés vagy székrekedés, hányinger, hányás, puffadás, visszatérő vérrögösödés felszíni vagy mélyvénákban.

A hasnyálmirigyrák diagnózisa

1, Vérvételi lelet

A vérvételi leletben leginkább az alkalikus foszfatáz, bilirubin, laktát-dehidrogenáz, kísérő hasnyálmirigy-gyulladás esetén amiláz, lipáz értékek emelkedhetnek.

Tumormarkerek közül a leginformatívabb a CA 19-9, de mivel korai stádiumban gyakran még nem emelkedett, önmagában szűrésre nem alkalmas.

A CEA érzékenysége még ennél is kisebb, ezért ezt sem használjuk diagnosztikai célból.

Két újabb tumormarker jelenthet még segítséget, az egyik a szigetsejt eredetű amiolid peptidáz, ami az esetek 70-80%-ban már a daganat korai szakaszában megemelkedik, illetve az I-es típusú mátrix metalloproteáz szöveti inhibitor.

Egyéb laborparaméterek közül gyorsult süllyedést, magasabb fehérvérsejtszámot, emelkedett CRP-t, vérszegénységet észlelhetünk, pláne, ha gyulladás is jelen van, de ezek más betegségre is utalhatnak.

2, Képalkotó vizsgálatok

A hasi ultrahang vizsgálatnak a daganat korai stádiumában alacsony az érzékenysége, mivel az 1-1,5 cm alatti elváltozást ezzel az eljárással nem lehet észrevenni.

A hasi CT vagy MRI segítségével az 1-1,5 cm alatti eltérések is észlelhetőek, ráadásul az áttétek megítélésében is támpontot nyújtanak.

Az ERCP vizsgálatra (ez lényegében egy gyomortükrözés csak röntgen technológiát is alkalmaznak) is gyakran szükség lesz, mivel mintavétel ezzel az eljárással kivitelezhető leginkább.

Ha a daganatot nem lehet operálni, akkor pedig kis „csövet” (stent) behelyezését is ezzel tudja megoldani a szakorvos. Erre azért van szükség, hogy a közös epevezetéket megnyitva, vagy kitágítva, az epe és a hasnyálmirigy enzimjei ürülni tudjanak a bélbe, és ne alakuljon ki gyulladás, vagy a sárgaság ne fokozódjon.

Az viszont igaz, hogy az EUS vagy CT- vezérelt vékonytű mintavétel még pontosabb diagnózist biztosít az ERCP-nél.

A nyirokcsomó vagy távoli áttétek pontos felmérésére a PET CT kiválóan alkalmas.

A hasnyálmirigyrák áttétei

A vér útján máj-, tüdő-, ritkábban agyi és csontáttétek jellemzőek, de a hashártyára is ráterjedhet (ezt a jelenséget carcinosis peritoneinek hívják).

A hasnyálmirigyrák kezelése

Korai stádiumban sebészeti kezeléssel eltávolítható a tumormassza, előrehaladott, áttétes esetekben a teljes műtéti eltávolítás már nem opció.

A műtét jellege attól függ, hogy a hasnyálmirigy mely része érintett:

• ha csak a hasnyálmirigyfejben van a daganat, akkor a fejet a vékonybél patkóbél részét távolítják el.
• ha a hasnyálmirigytestben van a tumor, akkor test, a farok, valamint lép eltávolítása történik.
• ha a hasnyálmirigyfarokban van a rák, akkor a farok, és lép műtétre kerül sor.

Onkológiai kezeléssel a műtét utáni rákos sejtek mennyiségét csökkentik.

Fájdalom esetén tramadol hatóanyagú gyógyszerek, bőrre helyezhető tapaszok, végül a fájdalmat kiváltó idegdúcok semlegesítése történhet műtéti beavatkozással vagy bőrön keresztül alkoholos befecskendezéssel, így a fájdalom is megszűnik.

Ritkán sugárterápia is szóba jöhet.

Mit lehet tenni a hagyományos kezelés mellett?

Ha már kialakult a baj, akkor a fentebb felsorolt tényezők mellett csak személyre szabott életmódváltás járhat hozzá a rossz esélyek csökkentéséhez.