Az LDH (teljes nevén laktát-dehidrogenáz vagy tejsav-dehidrogenáz) a testben mindenhol megtalálható enzim, de kiemelt jelentőséggel a szívben, vörösvérsejtekben, vázizomban, májban, vesében mutat aktivitást.

Kisebb mennyiségben a tüdőben, simaizomban és az agyban is kimutatható.

Mivel sok szövetben megtalálható, ezért a korábban felsorolt szervek betegségeiben, sejtszétesések alkalmával megemelkedhet a szintje a vérben.

Normál körülmények esetén a felnőttekben kevesebb, mint 220 U/L az értéke (bár ez laboronként eltérhet).

Mit csinál pontosan az LDH, vagyis a laktát-dehidrogenáz?

A glükóz, azaz a cukor anyagcseréjében vesz részt, enzimként folyamatot gyorsít.

Mikor lehet emelkedett?

Mivel sok szövetben megtalálható, nőhet a mértéke máj-, szív-, vázizom-, vesebetegségekben, daganatos és hematológiai kórképekben is. Részletesen felsorolom az alábbi listában.

• szívizombetegségek: szívinfarktus, szívizomgyulladás (myocarditis), szívburokgyulladás (pericarditis), szívbelhártya-gyulladás (endocarditis)
• hematológiai kórképek: haemolyticus anaemia, B12 vagy folsav hiányos megaloblastos anaemia, anaemia perniciosa
• tüdőembólia
• vázizombetegségek: izomgyulladás, izomtrauma, izomtárolási betegségek, izomsorvadás
• daganatok
• máj-, vesebetegségek
• hasnyálmirigy-gyulladás

Ha nem derül ki egyértelműen, hogy mi áll az emelkedettség hátterében, akkor egyéb más laborparaméterek, vagy képalkotó diagnosztikai eszközök (röntgen, ultrahang stb…) segíthetnek az ok kiderítésében.

Ritkán azonban előfordul, hogy így sem igazolható mi okozza az eltérést. Ebben az esetben kérheti a szakorvos az úgynevezett izoenzim meghatározást.

Ez azt jelenti, hogy az LDH-t felosztjuk alcsoportokra, és ezek meghatározásával közelebb juthatunk a megoldáshoz, mivel „leszűkül a gyanúsítottak köre”. Az alábbi táblázattal szemléltetem:

LDH típus	Hol fordul elő?
LDH-1	szív, vörösvérsejt, vesekéreg
LDH-2	szív, vörösvérsejt, vesekéreg
LDH-3	tüdő, lép, nyirokcsomók, hasnyálmirigy, vérlemezke
LDH-4	máj, vázizom
LDH-5	máj, vázizom
LDH-6	szív ereinek érelmeszesedésében

Miből állapítják meg?

Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából.

Mi a teendő, ha eltérés van?

Mivel nagyon sok betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.