Az alkalikus foszfatáz (röviden ALP, vagy AP), egy olyan enzim, ami a fehérjék lebontásában vesz részt. Egészséges emberi szervezetben minden szövetben megtalálható, de a vérben lévő ALP mennyiség egyenlő arányban származik a májból és a vázrendszerből (csontokból).
Normál körülmények között 40 és 115 U/l között van az értéke.
Milyen esetekben magas az alkalikus foszfatáz?
A korábban leírtakból következik, hogy elsősorban máj-, és csontbetegségek esetén növekszik a szintje. Ha az ALP mellett a többi májparaméter (mint, a GOT, GPT, GGT, bilirubin) közül valamelyik, vagy akár mindegyik emelkedett, akkor nagy valószínűséggel máj vagy epe eredetű probléma áll fenn.
Részletesebben az alábbi betegségekben:
- elzáródásos sárgaság
- elsődleges májrák vagy áttétes májdaganat
- májzsugor
- epekövesség, epeúti pangás
Ha azonban a kálcium, és/vagy foszfát szint mutat eltérést, akkor csont eredetű gond feltételezhető.
- csontrendszeri daganatok és áttétek
- csontritkulás
- osteomalacia
- osteitis deformans és más csontrendszeri betegségek
A várandósság utolsó trimeszterében is emelkedik a mértéke, ez nem kóros.
Milyen esetekben alacsony az alkalikus foszfatáz?
- pajzsmirigy alulműködés
- súlyos vérszegénység
- fehérjeszegény étrend
- éhezés
- felszívódási zavarok
- herediter újszülöttkori ALP-hiány
Miből állapítják meg?
Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából. Általában a rutin laboratóriumi vizsgálat része. Javasolt éhgyomorra végezni, mivel az étkezés befolyásolhatja az eredményt.
Mi a teendő, ha nem egyértelmű az emelkedettség oka?
Ritka esetekben előfordulhat, hogy a hagyományos diagnosztikai módszerekkel nem derül ki, hogy miért is emelkedett az alkalikus foszfatáz. Ilyenkor izoenzim meghatározásra hagyatkozunk, mely azt jelenti, hogy nem az össz ALP-t határozzuk meg, hanem az egyes ALP frakciókat.
Például az ALP1, a májtípusú ALP. Az ALP2 az epetípus, és így tovább. Így már nagyobb valószínűséggel kideríthető, hogy hol van található az eltérés oka. Nézzük ezeket az eseteket is felsorolásszerűen:
- májtípusú: májszövetkárosodásban
- epeúttípus
- vékonybéltípus
- csonttípus
- tumoreredetű
- méhlepény eredetű
- leukocyta ALP
Mi a teendő, ha eltérés van?
Mivel nagyon sok betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.
0 hozzászólás