A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége, 50 éves kor felett kialakulásának esélye meredeken megnő, ezért e kor felett évenként szűrővizsgálatokon való részvétel mindenképpen ajánlott!

A prosztatarák 70-80%-ban a prosztata széli részén (periférián) alakul ki.

Ahogy a legtöbb civilizációs betegségnél, a bélflóra egyensúlyának felborulására ebben a kórban is egyre több bizonyíték áll rendelkezésre.

A prosztatarák okai

Csakúgy mint a legtöbb daganatos betegség kialakulása esetén, az öröklött genetikai-, és ehhez képest a jóval nagyobb szereppel bíró életmódi tényezőkön múlik, hogy kiben fejlődik ki a tumor.

A prosztatarák tünetei

Az esetek többségében nincsenek speciális tünetek, valamint sokáig tünetszegény marad. Mivel sokáig „csendesen” fejlődik a daganat, előrehaladott stádiumban már okozhat panaszokat, a prosztata a húgycső körüli elhelyezkedése miatt gyakori vizelési inger jelentkezhet.

Ebben az esetben az inger ellenére a húgyhólyag teljes kiürítése nem lehetséges, valamekkora mennyiségű vizelet visszamarad, mely táptalaj lehet a fertőzéseknek.

Véres vizelet, vizelet visszatartásának nehézsége, gyakori éjszakai vizelés, vizeletcsepegés, gyenge vizeletsugár, túlfolyásos vizeletvesztés ugyancsak előfordulhat.

Csontfájdalom (gerincben) még inkább előrehaladott stádiumra utal. A daganatokra jellemző fogyás, étvágytalanság, gyengeség, vérszegénység kialakulhat, de lehet ezen tünetek nélküli lefolyás is.

A prosztatarák esetében gyakori a csontáttét, melyhez fájdalom mellett csonttörések társulhatnak.

A prosztatarák diagnózisa

Az 50 év feletti panaszmentese férfiakon kívül, akiknél a fentebb felsorolt tünetek előfordulnak, és elmúlt 45 éves, az alábbi vizsgálatok elvégzésére van szükség:

1, Végbélvizsgálat (RDV)

A diagnózis elengedhetetlen eleme a manuális vizsgálat, melynek során a szakorvos felméri a prosztata méretét, felszínét, környezethez való rögzültségét, konzisztenciáját (porckemény göb tapintható-e?).

A daganatos esetek kb. 20%-át fedezik fel így.

2, PSA vérvétel

A PSA egy olyan fehérje, amit csak a prosztata termel, részletesebben itt írtam róla. A legfontosabb szempont az, hogy már a tumor korai stádiumában megemelkedik a szintje, de nem csak rákos megbetegedés esetén.

Vagyis az eredményt egyénileg szükséges értékelni.

Önmagában nem elegendő a diagnózishoz!

3, Képalkotó vizsgálatok

A végbélen keresztül végzett ultrahangvizsgálat (TRUS) segíthet, de akárcsak a PSA vizsgálat, ez sem elegendő önmagában a diagnózis felállításához. Azonban a mintavétel ennek a technikának a segítségével történik, így mégis fontos szerep jut neki.

A multiparametikus MRI (mpMRI) azért hasznos, mert hozzájárul a felesleges mintavételek számának csökkentéséhez. Ha a gyanú prosztatarákra felmerül, akkor nem elegendő ez az eljárás sem, mert szövettani elemzésre mintát nem lehetséges ezzel a technológiával nyerni.

A daganat kiterjedtségének meghatározásában elengedhetetlen a CT vagy MRI, csontáttét igazolására vagy kizárására pedig a csontscintigráfia szükséges.

A tumor áttétként leggyakrabban (a csonton kívül) a tüdőbe és a kismedencei nyirokcsomókba terjed.

Mikor szükséges a mintavétel?

A mintavétel a prosztata mindkét lebenyéből történik 6-6 db, valamint a daganatra gyanús területekről még külön. Az alábbi esetekben szükséges mintavétel:

• Ha daganatra jellemző tapintási lelet észlelhető és emelkedett PSA,
• Ha rákra utaló tapintási lelet és normális PSA,
• Ha nem jellegzetes tapintási lelet és kissé emelkedett PSA, akkor a prosztatakarcinóma antigén (PCA3) meghatározás adhat segítséget a mintavétel szükségességének elbírálásában,
• Ha a PSA nagymértékben megemelkedett, vagy ellenőrzések során emelkedő tendenciát mutat,
• Ha a PSAD, vagyis a totál (teljes) PSA és a prosztata tömegének hányadosa 0,2 fölötti,
• Ha a szabad/teljes (free(total) PSA arány 0,2 alatti.

A prosztatarák kezelése

Alapesetben a műtét és sugárterápia jelenti hagyományos orvosi kezelést, illetve még a gyógyszeres kezelések járulhatnak hozzá a tumornövekedés féken tartásához.

A daganat előrehaladását a tesztoszteron nemi hormon gátlásával lassítják.

Ha a prosztatarák már kiterjedt, és/vagy áttétes, akkor a gyógyszeres kezelés marad opcióként.

Az életmódi változtatások minden stádiumban kötelezőek lennének.

Mit lehet tenni a hagyományos kezelés mellett?

Ha már kialakult a baj, akkor személyre szabott életmódváltás járhat hozzá a rossz esélyek csökkentéséhez.

A D-vitamin pótlása késő őszi, téli időszakban ebben az esetben is fontos!