A mellrákról minden, ami lényeges

a mellrákról minden, ami lényeges

A mellrák, vagyis az emlő rosszindulatú daganata korábban főleg a 40-60 éves korú nők leggyakoribb tumoros betegsége volt, de sajnos manapság már a 30-as korosztályt is érinti.

Ritkán férfiakban is kialakulhat, a női esetekhez képest agresszívebb lefolyással.

A nők élete során mintegy 8-10%-ban alakul ki.

Ahogy a legtöbb civilizációs betegségnél, a bélflóra egyensúlyának felborulására ebben a kórban is egyre több bizonyíték áll rendelkezésre.

A mellrák okai

A mellrák kialakulásában nagy szerep jut a hormonális egyensúly felborulásának, kifejezetten a nagyobb mennyiségű ösztrogén hormonoknak.

Ösztrogéntöbblet létrejöhet elhízás talaján, de abban az esetben is, ha az ovuláció elmarad, illetve egyéb cikluszavarok miatt is. Ha nincs ovuláció (tüszőrepedés), akkor csak az ösztrogén szabadul fel, a progeszteron hormon nem.

Ha elsőfokú hozzátartozónál egyoldali mellrák fordult elő, akkor 30%-os, mindkét oldali emlődaganat esetén 50%-os eséllyel alakul ki a tumor.

Sajnos azokban az esetekben is fokozott a daganat kiújulása, akiknél korábban már diagnosztizáltak emlőrákot.

Egyes családok esetén a mellrák és petefészekrák halmozódását figyelték meg. Genetikailag vagy a BRCA-1, vagy BRCA-2 gén mutációi okozzák a problémát.

A mellrák tünetei

A fájdalom helyett a korai stádiumban az idegentest érzet, extra szövetszaporulat (mely gyakran porc kemény tapintatú), ami felvetheti a gyanút.

Akármilyen eltérés a mellbimbókban vagy mellett, valamint bemélyedések, egyenetlenség, fekély megjelenése kórjelző lehet.

A rosszindulatú emlőrák összekapaszkodik a bőrrel, ezért alakulnak ki a bemélyedések.

Az érintett emlő mérete növekedhet, az alakja megváltozhat, az emlőbimbó iránya is módosulhat.

Ha a folyamat kezeletlen, nyirokcsomó megnagyobbodás is (pl.: hónaljban) kialakulhat, ez már többségében áttétre utal.

Ha az emlőt négy részre osztjuk, akkor a daganat:

  • 40-50%-ban a külső-felső negyedben,
  • 20-25%-ban az emlőbimbó körül,
  • 10%-ban a külső-alsó negyedben,
  • 10-15%-ban a belső-felső negyedben,
  • 5-10%-ban a belső alsó negyedben,
  • 5-10%-ban a hónalji területnél fordul elő.

A mellrák diagnózisa

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy serdülőkortól kezdve minden hónapban fontos az önvizsgálat. Ajánlott a menses befejezését követő 2. napon. Ha már menopauzába lépett valaki, akkor minden hónap ugyanazon napján történjen az ellenőrzés.

Ha az önvizsgálat vagy mammográfia során felmerül az eltérés lehetősége, szövettani elemzés lesz a leginformatívabb. CT vagy MRI a rák kiterjedésének meghatározásában nyújt segítséget.

Szövettani mintához jutás többségében egy tű segítségével történik, általában ultrahang vezérelten. Ha ezzel a módszerrel nem lehet igazolni a rák jellegét, akkor sebészi feltárásra kerülhet sor.

Tumormarkerek közül utánkövetésre a CA 15-3, CA 549, MCA, TPS értékek használhatóak.

A daganat lefolyásának kimenetele függ a tumor méretétől, az áttétes nyirokcsomók számától, az úgynevezett őrszem, vagyis az elváltozáshoz legközelebb lévő nyirokcsomó érintettségétől, hormonális egyensúlytól, menopauza állapottól.

Vér útján leggyakrabban a csontokban, tüdőkben, májban, agyban, mellékvesékben, petefészkekben alakulhat ki áttét.

A mellrák kezelése

Sebészeti, kemo-, sugárterápia kombinációi jelentik a hagyományos kezelést. I. illetve II. stádium (vagyis a daganaton kívül maximum 1-3 közeli nyirokcsomóba van áttét) esetén amennyire lehetséges az egész emlőt nem, csak az érintett negyedet távolítja el a sebész.

Az operációt hónalji nyirokcsomó eltávolításával egészíthetik ki.

A legnagyobb probléma nem is a helyi kezelés, hanem a távoli áttétek jelentik.

Ösztrogén pozitív esetekben hormongátló gyógyszert (leggyakrabban tamoxifent) alkalmazhatnak. Paradox módon a méh nyálkahártyájára ösztrogén hatást fejthet ki, ezért fokozottabb a méhnyálkahártya daganat kialakulásának esélye.

Mivel a kiújulás valószínűsége a diagnózistól számítva az első 5 évben a legnagyobb, ezért a műtét, terápiák befejezése után gondos utánkövetés javasolt. Sajnos, akár 15-30 év múlva is visszatérhet a tumor.

Ha nyirokcsomó áttét igazolódott, akkor 50-60%-ban 5 éven belül, 60-70%-ban 10 éven belül újul ki a tumor. Akiknél nincs nyirokcsomó áttét, ugyanez az esély 35% alatti.

Mit lehet tenni a hagyományos kezelés mellett?

Ha már kialakult a baj, akkor személyre szabott életmódváltás járhat hozzá a rossz esélyek csökkentéséhez.

Kérdése van? Tegye fel lentebb a hozzászólások opciónál.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Hasonló bejegyzések

A vastagbélrákról minden, ami lényeges

A vastagbélrákról minden, ami lényeges

A vastagbélrák, illetve a végbélrák (összevontan kolorektális daganat) a világon, és így Magyarországon is az emésztőrendszer leggyakoribb rákos betegsége. Ahogy a legtöbb civilizációs betegségnél, itt is a bélflóra egyensúlyának felborulását egyre több bizonyíték...

bővebben
A prosztatarákról minden, ami lényeges

A prosztatarákról minden, ami lényeges

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége, 50 éves kor felett kialakulásának esélye meredeken megnő, ezért e kor felett évenként szűrővizsgálatokon való részvétel mindenképpen ajánlott! A prosztatarák 70-80%-ban a prosztata széli részén...

bővebben
A hasnyálmirigyrákról minden, ami lényeges

A hasnyálmirigyrákról minden, ami lényeges

A hasnyálmirigyrák tüneteiA hasnyálmirigyrák diagnózisaA hasnyálmirigyrák áttéteiA hasnyálmirigyrák kezeléseMit lehet tenni a hagyományos kezelés mellett? A hasnyálmirigyrák leggyakrabban 65 és 80 év között fordul elő, férfiakban gyakrabban. Az emésztőcsatorna...

bővebben