A vastagbélrákról minden, ami lényeges

a vastagbélrákról minden ami lényeges

A vastagbélrák, illetve a végbélrák (összevontan kolorektális daganat) a világon, és így Magyarországon is az emésztőrendszer leggyakoribb rákos betegsége.

Ahogy a legtöbb civilizációs betegségnél, itt is a bélflóra egyensúlyának felborulását egyre több bizonyíték támasztja alá.

A vastagbélrák okai

A daganat kialakulásának esélyét növeli az elhízás, a mozgásszegény életmód, kalóriagazdag étrend, dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás, túlzott hús, illetve zsírfogyasztás.

  • Az esetek 75%-ban nem lehetséges csupán egyetlen okot, vagy daganatindító tényezőt kiemelni, hanem többségében különböző életviteli kisiklások eredményeként alakul ki az úgynevezett bélpolip (ami a bélnyálkahártya túlburjánzását jelenti, lényegében rákmegelőző állapot). A polip hosszú évek alatt elrákosodhat (bővebben erről lentebb a daganatmegelőző állapotnál olvashat).
  • 15-20%-ban akkor fejlődhet ki (nagyobb eséllyel) a daganat, ha felmenők (szülők, nagyszülők) között előfordult vastagbélrák. Jó hír, hogy életmódi tényezőkkel ez az esély időben lépve jelentősen minimalizálható.
  • 1%-ban örökletes is lehet. A problémát ezekben az esetekben egy génmutáció okozza (például FAP szindróma), tehát teljesen mindegy milyen tea, vitamin, vagy egyéb más táplálékkiegészítőkkel próbálnánk megelőzni a tumor kialakulását, genetikai rendellenesség miatt nagyon sok (akár több ezer) polip alakul ki, itt csak az időben elvégzett műtéti megoldás segíthet.
  • A gyulladásos bélbetegségek, mint Crohn-betegség, vagy fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) talaján is kialakulhat a rák az esetek kb. 4%-ban. A betegségek első 10 évében még alacsony (1-2%) a kockázat, de a kórlefolyás második évtizedében ez kb. 10%-ra nő, a harmadik évtizedben pedig 20%-ra.

Daganatmegelőző állapot

A vastagbélrák daganat előtti állapotainak minősülnek a polipok, melyek egy ideig jóindulatúak, de ahogy egyre növekednek az évek lefolyása alatt (különösen 1 cm felett) a rosszindulatúvá elfajulás aránya meredeken nő.

A polipok lehetnek nyeles típusúak vagy laposan ülők.

Nyilván a legjobb az lenne, ha a daganat ki sem alakulna, vagy ha már polip(ok) vannak, akkor azokat el kellene időben távolítani. Ezért is fontos szűrés gyanánt elvégezni a székletvér vizsgálatot, pozitív családi előzmény esetén 40 éves kor felett meghatározott időközönként vastagbéltükrözést elvégeztetni.

A vastagbélrák tünetei

  • véres széklet, ami miatt vashiányos vérszegénység alakulhat ki
  • székelési habitus megváltozik, gyakran székrekedés és hasmenés váltakozik, de nem törvényszerű
  • fogyás
  • bizonytalan hasi diszkomfort, vagy hasi fájdalom
  • étvágytalanság
  • vérrögösödés
  • hányás (már bélelzáródás esetén)
  • lehet tünet nélküli is a betegség

A vastagbélrák diagnózisa

A diagnosztikában fontos szerep jut a fizikális végbélvizsgálatnak, a székletvér ellenőrzésnek, illetve a laboratóriumi vizsgálatnak.

Hasi ultrahang általában már csak akkor mutat eltérést, ha a betegség kiterjedt, vagy áttétes.

A mérvadó és legfontosabb, egyben mintavételre is alkalmas módszer a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), amivel a végbelet és vastagbelet is teljes mértékben át lehet tekinteni. Ha a polip még nem rákosodott el, akkor az eszköz segítségével ezt el tudják távolítani, ezáltal megakadályozva a daganat rosszindulatúvá válását.

A tumormarkerek közül a CEA csak az utánkövetésben használható, diagnosztikára nem alkalmas.

A vastagbélnek felszálló, haránt, és leszálló része van, a tumorok döntő többségében a leszálló (80%), valamint végbél részen fordulnak elő, ritkábban a felszálló (10%), és haránt (10%) részen.

A vastagbélrák lefolyása függ a környező szövetek beszűrődésétől, közeli, távoli áttét meglététől vagy hiányától, bélelzáródástól, utógondozás során mért CEA értéktől.

Áttétképződési hajlam

A vastagbélrák a helyi, illetve a környéken elhelyezkedő nyirokcsomókon kívül a leggyakrabban a májba ad áttétet. Ezen kívül a tüdőbe is szokott, ritkán az agyba, vagy csontokba is. Ritka esetben nőkben a petefészekben is keletkezhet áttét (Krukenberg tumor).

A vastagbélrák kezelése

1, Műtét

Az operáció típusa függ a rák elhelyezkedésétől és kiterjedtségétől.

Ha a daganat a lép alatt bal oldalán helyezkedik el, akkor a leszálló vastagbél területén történik a kimetszés, ha pedig a máj alatt jobb oldalon, akkor a sebész a felszálló vastagbél, vakbél szakaszt műti ki.

Végbélrák esetén lehetőség szerint a végbélnyílás funkciójának megőrzésére törekszik az operáló orvos, de ha technikai, kiterjedtségi okok miatt ez nem lehetséges, akkor sztómát alakítanak ki (vagy ideiglenesen vagy véglegesen).

2, Onkológiai kezelések

Kemoterápiát javasolhatnak már műtét előtt is, kifejezetten akkor, ha már nyirokcsomó áttét is van.

Ha a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök eredményei azt mutatják, hogy a daganat a bélfalat nem törte át, rutinszerűen nem fognak kemoterápiát javasolni.

Sugárterápia is eredményes effektivitású lehet műtét előtt, mivel javítja a gyógyulási eredményeket. Az viszont tény, hogy a műtét előtti besugárzás hatékonyabb, mint ha utána történne.

3, Egyéb kezelési módok

Amennyiben a beteg nem műthető, például ha legyengült, idős, elesett állapotú, akkor a tumor mérete elektromos áram (elektrokoaguláció) segítségével csökkenthető.

Bélelzáródás esetén az adott bélszakaszt kitágítják és úgynevezett endoprotézist helyezhetnek fel.

A nem műthető végbélráknál leggyakrabban sztómát helyeznek fel.

Áttétek esetén azok helyi ellátása is indokolt lehet, például májáttét esetén alkoholos befecskendezéssel, kemoembolizációval vagy más eljárással.

Gondozás

A kezelések után szoros utánkövetés szükséges, mivel vastagbélrák esetén az áttétképződés, végbélráknál pedig a helyi kiújulás gyakori.

Vastagbéltükrözés szükséges:

  • vastagbél daganat esetén: műtét után fél évvel, majd 2 évig évente, majd 3 évente
  • végbélrák esetén: 2 évig félévente, majd 3 évig évente

A tükrözésen kívül képalkotók (hasi-, kismedencei CT vagy MRI) illetve CEA meghatározás is szükséges (5 évig 3 havonta).

Mellkas röntgen és hasi ultrahang 2 évig félévente, majd 3 évig évente ajánlott.

Mit lehet tenni a hagyományos kezelés mellett?

Ha már kialakult a baj, akkor radikális életmódváltás járhat hozzá a rossz esélyek csökkentéséhez.

A D-vitamin pótlása késő őszi, téli időszakban ebben az esetben is fontos!

Kérdése van? Tegye fel lentebb a hozzászólások opciónál.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Hasonló bejegyzések

A prosztatarákról minden, ami lényeges

A prosztatarákról minden, ami lényeges

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége, 50 éves kor felett kialakulásának esélye meredeken megnő, ezért e kor felett évenként szűrővizsgálatokon való részvétel mindenképpen ajánlott! A prosztatarák 70-80%-ban a prosztata széli részén...

bővebben
A mellrákról minden, ami lényeges

A mellrákról minden, ami lényeges

A mellrák, vagyis az emlő rosszindulatú daganata korábban főleg a 40-60 éves korú nők leggyakoribb tumoros betegsége volt, de sajnos manapság már a 30-as korosztályt is érinti. Ritkán férfiakban is kialakulhat, a női esetekhez képest agresszívebb lefolyással. A nők...

bővebben
A hasnyálmirigyrákról minden, ami lényeges

A hasnyálmirigyrákról minden, ami lényeges

A hasnyálmirigyrák tüneteiA hasnyálmirigyrák diagnózisaA hasnyálmirigyrák áttéteiA hasnyálmirigyrák kezeléseMit lehet tenni a hagyományos kezelés mellett? A hasnyálmirigyrák leggyakrabban 65 és 80 év között fordul elő, férfiakban gyakrabban. Az emésztőcsatorna...

bővebben