A PSA, vagyis prosztata specifikus antigén, az egyetlen olyan tumormarker, mely kiemelt (de nem kizárólagos) szereppel bír a prosztatarák diagnosztikájában. A vérből különböző változatai mutathatóak ki:

• körülbelül 10-30% szabad formában, melynek rövidítése: fPSA (az f betű az angol free szót jelenti, ami szabadot jelent).
• illetve komplex formában, körülbelül 70-90%-ban egy másik anyaghoz (alfa-kemotripszinhez) kapcsolódva.

A két antigén típus összesen alkotja a tPSA-t azaz a teljes (total) prosztata specifikus antigént.

Normál körülmények között 49 éves korig < 2,5 ug/l a normál értéke.

Mi a PSA funkciója?

A PSA az ondó összetevőjeként a prosztatamirigyekben képződik, normál körülmények között alacsony a szintje a vérben. Csak a prosztatát érintő bizonyos folyamatok esetén nő a koncentrációja.

Mivel más szerv nem termeli, ezért nagyon specifikus, és jól használható a különböző prosztata betegségek felismerésére, rákos elfajulás esetén stádiumok megállapítására, kezelés, kiújulás esetén a betegség utánkövetésére.

Rutinszerűen 50 évnél idősebb férfiaknál javasolt évente ellenőrizni, ha pedig felmenőknél már előfordult prosztatatumor, akkor már 45 éves kortól ajánlott a szűrés.

Mikor lehet magasabb a PSA érték?

Fontos megjegyezni, hogy az életkor növekedésével a PSA szint is emelkedik, és más lesz a biztonságosnak mondott referenciaérték:

• 40-49 éves korban < 2,5 ug/l
• 50-59 éves korban < 3,5 ug/l
• 60-69 éves korban < 4,5 ug/l
• 70-79 éves korban < 6.5 ug/l

Ha az érték emelkedett, de kevesebb, mint 10 ug/l, akkor az esetek többségében jóindulatú prosztata megnagyobbodás (röviden: BPH) állhat a kórok hátterében.

Ha az érték több, mint 10 ug/l, de kisebb mint 20 ug/l, akkor a prosztata megnagyobbodás vagy túltengés diagnózisa helyett többnyire más okot kell keresni.

Ha pedig több, mint 20 ug/l a kapott eredmény, akkor nagy eséllyel prosztatarák miatt emelkedett.

A PSA, a prosztatarákon, és jóindulatú prosztata megnagyobbodáson vagy túltengésen kívül emelkedhet még prosztatagyulladásban, húgyúti fertőzésekben, gyógyszeres kezelés hatására, vagy prosztata infarktusban is.

Különböző vizsgálatok miatt is eltérés mutatkozhat, mint például a prosztata fizikális vizsgálata, (rektális digitális vizsgálat), prosztatamasszázs, biopsziás mintavétel, műtét (TUR) után.

A vizsgálatokat és a beavatkozásokat követően, függően az emelkedettség mértékétől, körülbelül 3-7 hét alatt térhet vissza a normál tartományba.

Annak elkülönítésére, hogy a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, vagy rákos betegsége áll-e fenn, az urológus szakorvos diagnózisa ad egyértelmű választ, de mankóként segít ebben egy hányados.

Ha a fPSA/tPSA (tehát a szabad értéket osztjuk a teljes értékkel) hányados értéke 0,10 alatti, akkor nagy valószínűséggel prosztatarák esete áll fenn, ha pedig 0,25 érték feletti, akkor inkább jóindulatú prosztata megnagyobbodás lehet a diagnózis.

Miből állapítják meg?

Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából. Fontos, hogy a vérvétel előtt 24 órával már ne legyen ejakuláció, mert emiatt az érték megemelkedhet és téves következtetésekre adhat okot.

Mi a teendő, ha eltérés van?

Mivel többféle betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni urológus szakorvossal.