A bilirubin a sárgaság különböző okainak kiderítésében játszik kulcsszerepet. Eredetét tekintve az elöregedő és pusztuló vörösvértestek lebomlási terméke.
Még pontosabban fogalmazva a vörösvértestek hemoglobin részének a szétesése közben keletkezik.
Ezután a bilirubin, vagy más néven epefesték, az albuminhoz (a szervezet egyik legfontosabb fehérjéjéhez) kötődik, majd a májba kerül. A májsejtek átalakítják úgynevezett direkt formává, és az epébe kiválasztják, emiatt lesz az epe tulajdonképpen sárgás színezetű.
A következő lépésként a vékonybélen keresztül vagy a székletbe kerül, vagy pedig a veséken keresztül távozik a szervezetből.
Fentiekből két dolog következik:
- Ha a fent részletezett útvonal során probléma merül fel, a bilirubin szintje megemelkedhet.
- A bilirubin szerkezete folyamatosan módosul, a vérből egyrészt ezen formák összességét nézzük Totál, azaz teljes megnevezéssel, másrészt a direkt formát.
Normál körülmények értéke között:
- felnőttekben a totál bilirubin < 20 umol/L, direkt formája pedig < 5,1 umol/l
- újszülöttekben 320 < umol/l
Milyen esetekben magas a bilirubin?
Három nagy csoportba sorolható, hogy miért alakulhat ki sárgaság:
- A vörösvértestek rendellenes szétesése miatt már akkor emelkedik a bilirubin, és jöhet létre a sárgaság, mielőtt a májba kerülne. Ezekben az esetekben a máj képtelen felvenni a vérben felgyülemlett bilirubin mennyiséget.
- öröklött betegségek: vörösvértestek membrándefektusai, enzimbetegségei, hemoglobinképződés zavarai
- szétesést előidéző tényezők: malária, autoimmun folyamat, vérátömlesztési tévesztés, nagy kiterjedésű vérömlenyek kialakulása, paroxysmalis nocturnalis haemoglobinuria
- fizikai károsító tényezők: szívbillentyűhibák
- kémiai károsító tényezők: benzol, benzin, nitritek, bizonyos gyógyszerek válthatják ki.
- vörösvértest képződés rendellenessége: elégtelen B12, vagy folsavhiány bevitele (ilyenkor nőhet az MCH, MCV érték is), ólommérgezés, talasszémia
- Májban lévő problémák miatt alakulhat ki a sárgaság:
- nem megfelelő a bilirubin átalakítása direkt formává: gyógyszerhatás vagy Gilbert-kór, Crigler-Najjar-szindróma esetén.
- károsodnak a májsejtek: vírushepatitis, elsődleges májrák, májzsugor, autoimmun májgyulladás, más eredetű májkárosodás (például: alkohol, gombamérgezés, nehézfémek), májelégtelenség
- fertőzések miatt: szalmonella, leptospira, mononucleosis, toxoplasmosis
- gyógyszerek által kiváltott májkárosodás: például amiodaron, methyldopa, fogamzásgátlók stb…
- bilirubinkiválasztás zavarai: Dubin-Johnson szindróma, Rotor-szindróma
- Epepangás miatt is kialakulhat a sárgaság, mivel az epeelfolyás részlegesen vagy teljesen akadályozott. Részletesebben ez tapasztalható az alábbi kórállapotokban:
- primer biliaris cirrhozisban
- várandósságban fellépő sárgaságban
- heveny vagy krónikus epehólyag-gyulladásban
- epehólyag, vagy epeúti kövességben
- primer szklerotizáló cholangitisben
- daganatokban (hasnyálmirigyfej-, epevezeték-, vagy epehólyagrákban, epehólyag-adenomában)
- epemalformációban: atresia, epevezeték ciszta
- epevezeték külső nyomásterhelése miatt: hasnyálmirigyrákban, hasnyálmirigy-gyulladásban
Sárgaság típusa | Direkt bilirubin | Indirekt bilirubin | Totál bilirubin |
Máj előtti ok | nem változik | emelkedett | emelkedett |
Májban lévő ok | emelkedett | emelkedett | emelkedett |
Epepangás | emelkedett | nem változik | emelkedett |
Lényeges kiemelni, hogy a diagnosztikában segít a többi májfunkciós paraméter (GOT, GPT, GGT, ALP), a vizeletbilirubin és -urobilinogén, valamint hasi ultrahang, esetenként egyéb vizsgálatok bevonása is.
Milyen tünetekkel járhat ha magasabb az értéke?
Legszembetűnőbb elváltozás a sárgaság lesz, ez újszülöttekben a 3-6. napon a széteső magzati vörösvértestek miatt következik be, ami teljesen természetes jelenség. Szoptatás mellett pár nap, maximum egy hét alatt rendeződik a normál tartományba.
Erre azért kerül sor, mert a magzati sejtek lecserélődnek a felnőttkorira, mivel az újszülött már nem az anyai vérből kapja az oxigént, hanem a levegőből.
Ha ebben a folyamatban eltérés mutatkozik, akkor a babát kékfény alá helyezik, mely meggyorsítja a sárgaság lezajlását.
Felnőttkorban 34 umol/l-t meghaladó értéknél a szemen már látható a sárgaság, ha pedig ennél is emelkedettebb az érték, akkor már az egész testre átterjed a színváltozás.
Ezzel egyidőben a vizelet színe sötétté válhat (mert a vese választja ki az epefestéket a máj helyett), a széklet pedig világosabb, fehér színezettű lehet (a hiányzó epefesték miatt, mely a széklet színéhez hozzájárul).
A sárgaság mellett fáradékonyság, gyengeség, gyulladás esetén láz, hasi fájdalom, hányinger, hasi görcsök is jelentkezhetnek.
Ha a bilirubin szintje nagymértékben megemelkedik, akkor a vér-agy gáton áthaladva károsíthatja az idegrendszert. Magzatoknál kóros esetben szellemi fogyatékosság alakulhat ki.
Ha kifejezett hasi panaszok nem jelentkeznek, csak étvágytalanság, fogyás, akkor a daganat diagnózisra sajnos nagyobb az esély, ezért ebben az esetben is haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Miből állapítják meg?
Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából. Más változatát vizeletből is ki lehet mutatni, ezért a pontos ok kiderítése miatt ezt a paramétert is ellenőrzi a szakorvos.
Mi a teendő, ha eltérés van?
Mivel nagyon sok betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.
Kérdése van? Tegye fel lentebb a hozzászólások opciónál.
0 hozzászólás