A bilirubin a sárgaság különböző okainak kiderítésében játszik kulcsszerepet. Eredetét tekintve az elöregedő és pusztuló vörösvértestek lebomlási terméke.

Még pontosabban fogalmazva a vörösvértestek hemoglobin részének a szétesése közben keletkezik.

Ezután a bilirubin, vagy más néven epefesték, az albuminhoz (a szervezet egyik legfontosabb fehérjéjéhez) kötődik, majd a májba kerül. A májsejtek átalakítják úgynevezett direkt formává, és az epébe kiválasztják, emiatt lesz az epe tulajdonképpen sárgás színezetű.

A következő lépésként a vékonybélen keresztül vagy a székletbe kerül, vagy pedig a veséken keresztül távozik a szervezetből.

Fentiekből két dolog következik:

1. Ha a fent részletezett útvonal során probléma merül fel, a bilirubin szintje megemelkedhet.
2. A bilirubin szerkezete folyamatosan módosul, a vérből egyrészt ezen formák összességét nézzük Totál, azaz teljes megnevezéssel, másrészt a direkt formát.

Normál körülmények értéke között:

• felnőttekben a totál bilirubin < 20 umol/L, direkt formája pedig < 5,1 umol/l
• újszülöttekben 320 < umol/l

Milyen esetekben magas a bilirubin?

Három nagy csoportba sorolható, hogy miért alakulhat ki sárgaság:

1. A vörösvértestek rendellenes szétesése miatt már akkor emelkedik a bilirubin, és jöhet létre a sárgaság, mielőtt a májba kerülne. Ezekben az esetekben a máj képtelen felvenni a vérben felgyülemlett bilirubin mennyiséget.
   • öröklött betegségek: vörösvértestek membrándefektusai, enzimbetegségei, hemoglobinképződés zavarai
   • szétesést előidéző tényezők: malária, autoimmun folyamat, vérátömlesztési tévesztés, nagy kiterjedésű vérömlenyek kialakulása, paroxysmalis nocturnalis haemoglobinuria
   • fizikai károsító tényezők: szívbillentyűhibák
   • kémiai károsító tényezők: benzol, benzin, nitritek, bizonyos gyógyszerek válthatják ki.
   • vörösvértest képződés rendellenessége: elégtelen B12, vagy folsavhiány bevitele (ilyenkor nőhet az MCH, MCV érték is), ólommérgezés, talasszémia
2. Májban lévő problémák miatt alakulhat ki a sárgaság:
   • nem megfelelő a bilirubin átalakítása direkt formává: gyógyszerhatás vagy Gilbert-kór, Crigler-Najjar-szindróma esetén.
   • károsodnak a májsejtek: vírushepatitis, elsődleges májrák, májzsugor, autoimmun májgyulladás, más eredetű májkárosodás (például: alkohol, gombamérgezés, nehézfémek), májelégtelenség
   • fertőzések miatt: szalmonella, leptospira, mononucleosis, toxoplasmosis
   • gyógyszerek által kiváltott májkárosodás: például amiodaron, methyldopa, fogamzásgátlók stb…
   • bilirubinkiválasztás zavarai: Dubin-Johnson szindróma, Rotor-szindróma
3. Epepangás miatt is kialakulhat a sárgaság, mivel az epeelfolyás részlegesen vagy teljesen akadályozott. Részletesebben ez tapasztalható az alábbi kórállapotokban:
   • primer biliaris cirrhozisban
   • várandósságban fellépő sárgaságban
   • heveny vagy krónikus epehólyag-gyulladásban
   • epehólyag, vagy epeúti kövességben
   • primer szklerotizáló cholangitisben
   • daganatokban (hasnyálmirigyfej-, epevezeték-, vagy epehólyagrákban, epehólyag-adenomában)
   • epemalformációban: atresia, epevezeték ciszta
   • epevezeték külső nyomásterhelése miatt: hasnyálmirigyrákban, hasnyálmirigy-gyulladásban

Sárgaság típusa	Direkt bilirubin	Indirekt bilirubin	Totál bilirubin
Máj előtti ok	nem változik	emelkedett	emelkedett
Májban lévő ok	emelkedett	emelkedett	emelkedett
Epepangás	emelkedett	nem változik	emelkedett

Lényeges kiemelni, hogy a diagnosztikában segít a többi májfunkciós paraméter (GOT, GPT, GGT, ALP), a vizeletbilirubin és -urobilinogén, valamint hasi ultrahang, esetenként egyéb vizsgálatok bevonása is.

Milyen tünetekkel járhat ha magasabb az értéke?

Legszembetűnőbb elváltozás a sárgaság lesz, ez újszülöttekben a 3-6. napon a széteső magzati vörösvértestek miatt következik be, ami teljesen természetes jelenség. Szoptatás mellett pár nap, maximum egy hét alatt rendeződik a normál tartományba.

Erre azért kerül sor, mert a magzati sejtek lecserélődnek a felnőttkorira, mivel az újszülött már nem az anyai vérből kapja az oxigént, hanem a levegőből.

Ha ebben a folyamatban eltérés mutatkozik, akkor a babát kékfény alá helyezik, mely meggyorsítja a sárgaság lezajlását.

Felnőttkorban 34 umol/l-t meghaladó értéknél a szemen már látható a sárgaság, ha pedig ennél is emelkedettebb az érték, akkor már az egész testre átterjed a színváltozás.

Ezzel egyidőben a vizelet színe sötétté válhat (mert a vese választja ki az epefestéket a máj helyett), a széklet pedig világosabb, fehér színezettű lehet (a hiányzó epefesték miatt, mely a széklet színéhez hozzájárul).

A sárgaság mellett fáradékonyság, gyengeség, gyulladás esetén láz, hasi fájdalom, hányinger, hasi görcsök is jelentkezhetnek.

Ha a bilirubin szintje nagymértékben megemelkedik, akkor a vér-agy gáton áthaladva károsíthatja az idegrendszert. Magzatoknál kóros esetben szellemi fogyatékosság alakulhat ki.

Ha kifejezett hasi panaszok nem jelentkeznek, csak étvágytalanság, fogyás, akkor a daganat diagnózisra sajnos nagyobb az esély, ezért ebben az esetben is haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Miből állapítják meg?

Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából. Más változatát vizeletből is ki lehet mutatni, ezért a pontos ok kiderítése miatt ezt a paramétert is ellenőrzi a szakorvos.

Mi a teendő, ha eltérés van?

Mivel nagyon sok betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.