A nátrium, a kálium és klorid mellett az egyik legfontosabb elektrolit a szervezetben.

Alapvető szerepet játszik az idegek és az izmok megfelelő működésében, valamint a test vízháztartásának szabályozásában.

A vérben található szintjének ellenőrzése fontos része az orvosi diagnosztikának, mivel a rendellenes értékek súlyos egészségügyi problémákra utalhatnak.

A vérben lévő koncentráció mértékét millimol per literben (mmol/L) adják meg.

Az egészséges felnőtt számára a normál szint általában 135-145 mmol/L között mozog.

Ezen értékeken belül a szerepe a testben többek között a következő:

• Vízegyensúly szabályozása: A nátrium segíti a sejtek közötti folyadéktérfogat egyensúlyban tartását.
• Idegi impulzusok: Elengedhetetlen az idegek megfelelő működéséhez és az izomösszehúzódásokhoz.
• Ozmotikus nyomás: Fenntartja a sejtek közötti ozmotikus nyomás különbségét.
• Önmagában az értékéből a szervezet nátriumtartalmára nem következtethetünk (mivel a sejteken belül a koncentrációja 15-ször magasabb, mint a sejteken kívül).

Mikor lehet emelkedett?

Általában akkor fordul elő ez az állapot, ha a vér nátrium koncentrációja meghaladja a 145 mmol/L értéket. Ennek számos oka lehet, többek között:

• Kiszáradás, azaz dehidratáció esetén: A testből történő túlzott folyadékvesztés, például intenzív izzadás vagy hasmenés miatt.
• Nagy sóbevitel: Magas sótartalmú élelmiszerek fogyasztása által, mely így az elsődleges magasvérnyomás-betegség kialakulásához járulhat hozzá.
• Veseproblémák: A vesék nem tudják megfelelően szabályozni a nátrium kiválasztását.
• Hormonális rendellenességek: Cushing-szindróma, vagy az antidiuretikus hormon problémái (Diabetes Insipidus) miatt.

A fenti esetekben jelentkezhet tünetként szomjúság, zavartság, izomgörcsök és súlyos esetekben görcsrohamok vagy kóma.

Mikor lehet alacsony?

Akkor áll fenn ez az állapot, amikor a nátrium koncentrációja 135 mmol/L alá csökken. Ennek okai lehetnek:

• Túlzott folyadékbevitel: Nagy mennyiségű víz ivása rövid idő alatt hígíthatja a nátrium szintet.
• Veseelégtelenség: A vesék nem képesek megfelelően eltávolítani a „felesleges vizet”.
• Hormonális rendellenességek: A pajzsmirigy vagy a mellékvese hormonjainak hiánya.
• Bizonyos gyógyszerek: vízhajtók vagy antidepresszánsok hatására.

Tünetként jelentkezhet fejfájás, émelygés, izomgyengeség, és súlyosabb esetekben görcsrohamok vagy eszméletvesztés.

A tünetek súlyossága főként nem a csökkenés mértékétől, hanem ennek a sebességétől függ.

Minél gyorsabb a lefolyás, annál súlyosabbak lehetnek a következmények.

Miből állapítják meg?

Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából.

Mi a teendő, ha eltérés van?

A kezelés a kiváltó októl függ, és magában foglalhatja:

• Folyadékpótlás: Kiszáradás esetén intravénás folyadékkezelés.
• Diéta módosítása: Alacsony vagy magas sótartalmú étrend beállítása.
• Gyógyszeres kezelés: A kiváltó betegségek kezelése.

A laborértékek rendszeres ellenőrzése kulcsfontosságú az egészségi állapot felmérésében és a potenciális problémák korai felismerésében.

Mind a hypernatremia, mind a hyponatremia súlyos következményekkel járhat, ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük ezeket az állapotokat.

A megfelelő hidratáció, a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód hozzájárulhat a nátriumszint optimális fenntartásához.

Mivel többféle betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.