A tumormarkerek a daganatok kezelésének utánkövetéséhez használt paraméterek. Olyan kémiai anyagok, melyek a jó vagy rosszindulatú daganatos betegséggel élők szervezetében emelkedettek lehetnek, míg az egészséges egyének véréből ezek alapesetben nem mutathatóak ki.

Azért írtam, hogy alapesetben, mert mégis lesznek kivételek, amikor előfordul, hogy daganatmentes állapotban is magasabbak (például gyulladás, fertőzés esetén).

Lényegében tehát vagy a daganat állítja elő ezeket a molekulákat, vagy a szervezet tumormentes környezetéből származnak, mintegy „válaszképpen” a daganatos elváltozásra.

Fontos hangsúlyozni, hogy jó vagy rosszindulatú daganatok esetében is nőhet a szintjük.

Az is előfordulhat, hogy a rák megléte ellenére a vérben normál szinten belüli marad.

A fentiekben részletezett okok miatt orvosszakmai körökben a daganatos betegségek kezelésének monitorizálására alkalmazzák. Tehát ha valakinél kiderült a sajnálatos rosszindulatú diagnózis, akkor a tumormarker is meghatározásra kerül.

A rendszeres kontrollok során a kezelőorvos arra lesz kíváncsi, hogy a rák alattomosan nem újul(t)-e újból ki, vagy van-e áttétképződés.

Persze a legnagyobb segítség az lenne, ha a tumormarkerek már biztosan a daganat korai stádiumában egyértelműen jeleznék, és megerősítenék a diagnózist.

Sőt segíthetnének a biztos áttétmegítélés meghatározásában is.

Utóbbi kifejezetten azért lenne fontos, mert egy tanulmány is megerősítette, hogy egyelőre az áttétképződés felel a rosszindulatú rákos betegségek halálozásának többségéért.

Habár a teszt elvégzését rutinszerűen szűrésre nem ajánlják szakmai körökben, de magánszolgáltatók laborcsomagjaiban, vagy magánszűrés keretein belül sokszor meghatározásra kerül.

És ilyenkor ha kissé emelkedett az érték, rögtön elfogja félelem az adott egyént, pedig még egyszer hangsúlyozom (hacsak nem kiugróan magas az érték), nem alkalmasak a sziklaszilárd diagnózis meghatározásához.

Sok esetben álpozitív vagy álnegatív eredményt is adhatnak, de kétségtelen tény, hogy a diagnózis megerősítésében, és a daganat menedzselésében szerepet játszanak.

Most pedig összefoglalom a legfontosabb tanulságokat.

Javaslatok

1, Ne higgyen egyetlenegy tumormarker vizsgálatnak

Sok esetben álpozitív vagy álnegatív eredményt is adhatnak, de kétségtelen tény, hogy a diagnózis megerősítésében, és a daganat menedzselésében szerepet játszanak. Kérje orvos segítségét az értelmezéshez.

2, Nincs tumorspecifikus marker

Jelenlegi ismereteink szerint nincs olyan tumormarker, ami 100%-osan érzékeny és megbízható az adott daganattípusra tekintve. A PSA, azaz prosztata specifikus antigén az egyetlen, amit szűrésre is használnak.

3, Ismert máj-, vagy vesebetegség esetén óvatosabban szükséges értékelni

A fentebb említett két szervünk foglalkozik döntően a méregtelenítéssel és kiválasztással, emiatt ha krónikus betegségük ismert, kóros tumormarker eredmények születhetnek.

Mikor vizsgálják a tumormarkereket?

A daganatos betegnél különböző időpontokban ellenőrzik a tumormarkereket. Fentebb már említettem röviden, de bővebben most kifejtem.

• első kezelés előtt (legyen az műtét, kemo-, hormon-, sugárterápia)
• műtét, vagy egyéb kezelés után
  • 3-14 nappal a terápia megkezdése után
  • első két évben 3 havonta
  • 3-5. évben 6 havonta
  • más kezelésre történő váltás előtt
• ha a daganat kiújulására, vagy áttétképződésére van gyanú
• staging vizsgálatok alkalmával (amikor kontrollra megy vissza a beteg az onkológushoz CT, vagy egyéb más leletekkel)
• ha emelkedett a tumormarker, akkor 3-4 héttel utána ismételt vizsgálat történik

Miből állapítják meg?

• Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából.

Tumormarkerek csoportosítva

Ha valamelyik tumormarkerre kíváncsi részletesebben, kattintson az adott marker rövidítésére. Ha pedig az adott daganatról szeretne többet megtudni, akkor a tumortípus nevére kattintson.

Rövidítés	Tumormarker teljes neve	Tumortípus, melyekben használjuk
AFP	Alfa-foetoprotein	máj- és csírasejtes daganatok
Bone trap 5B	Bone trap 5B	csontdaganat, csontáttét
CA 15-3	Cancer antigén 15-3	emlőrák
CA 19-9	Cancer antigén 19-9	hasnyálmirigyrák
CA 72-4	Cancer antigén 72-4	gyomorrák
CA 125	Cancer antigén 125	petefészekrák
CA 549	Cancer antigén 549	emlőrák
CEA	Carcinoembrionális antigén	főképp vastag-, végbélrák, májáttét
Cyfra 21-1	Cyfra 21-1	nem kissejtes tüdőrák
HE4	Humán epididymis protein 4	petefészekrák
MCA	MCA	emlőrák
NSE	Neuronspecifikus enoláz	kissejtes tüdőrák
PSA	Prosztatasepcifikus antigén	prosztatadaganat
S-100	S-100	melanoma
SCC	squamosus cell carcinoma	laphámsejtes rák (pl: méhnyak)
Septin 9	Septin 9	vastagbélrák
TPA	Szöveti polipeptid antigén	hólyag- és tüdőrák
TPS	Szöveti polipeptid spec. antigén	áttétes emlőrák

Mi a teendő, ha eltérés van?

Ha a tumormarker daganatos betegség diagnózisa nélkül emelkedett, tekintetbe véve, hogy az eredmény az esetek többségében nem elég a tumor megállapításához, mindenképpen javasolt szakorvos segítségét kérni a további teendők elbírálása miatt.