A hemoglobin (hgb), a vörösvérsejt alkotórészeként a belélegzett oxigén megkötéséért felel. Lényegében a vörösvérsejt mintegy taxiként funkcionálva szállítja az oxigént a tüdőből a szervezet egyéb területeire.

Miután az oxigént a többi sejt „felvette”, a vörösvérsejtek magukhoz kötik a szén-dioxidot, amit visszajuttatnak a tüdőbe, és könnyedén ki is lélegezzük. Aztán a kör kezdődik elölről.

A hemoglobin értéke fontos információt ad arról, hogy van-e vérszegénység, vagy nincs. Az MCH, MCV, és egyéb más laborparaméterek segítenek még inkább pontosítani a vérszegénység jellegét.

A hemoglobin általában a reggeli órákban a legmagasabb körülbelül 7-8 óra körül, aztán a legalacsonyabb este 7-8 órakor.

Mennyi a hemoglobin normál értéke?

Laboronként változhat a normál tartomány, de általában férfiaknál 120-140 g/L között kell lennie, nőknél kissé alacsonyabb, 115-140 g/L között.

Milyen esetekben alacsonyabb?

1, Vérzés következtében

Leggyakrabban vérvesztés okozza a hemoglobin szint csökkenést. Emiatt nőknél a menstruációs ciklus alatt átmenetileg csökkenhet a hgb szint.

A vérzés lehet nagyfokú, könnyen észlelhető jelleggel, de az is előfordulhat, hogy semmilyen tünet, vagy rendellenesség nem látható. Például ha egy gyomorvérzés nem nagymértékű, ám folyamatos, megeshet, hogy észrevétlenül csökken a Hgb szint.

Lassú, nem látványos vérzés esetén a laborértékek közül először a vas mennyisége fog csökkenni. Mivel a hemoglobin tartalmaz vasat, ezért ha a vashiány tartóssá válik, és ez nem korrigálódik, akkor vashiányos vérszegénység alakulhat ki, és így a hgb szintje is csökkenni fog.

Ha vérzés hirtelen következik be és nagymennyiségű, ez esetben a hemoglobin szint hamar csökken.

A vérzés gyakran valamilyen tápcsatornai betegség miatt alakul ki (például: gyomor- vagy nyombélfekély miatt, vastag- vagy végbéldaganat, aranyeresség miatt). Sajnos más lokalizációjú rendellenességek sem ritkák (pl.: húgyhólyag daganat, nőgyógyászati betegségek).

2, Csökken a hgb képződése

Különböző csontvelő eredetű betegségekben (pl.: csontvelő vagy nyirokrendszer daganatos elfajulásai) is csökkenhet a hemoglobin mértéke. De ugyancsak idetartozik a nem kellő hatékonysággal működő B12-vitamin- , folsav- vagy vasháztartás problémaköre is.

Az utóbbi állapotok kialakulhatnak autoimmun betegségek részeként, vagy egyszerűen csak azért, mert kevés a bevitel belőlük.

Nem ritka az sem, hogy valamilyen okból a bevitt vitaminok és nyomelemek nem szívódnak fel a tápcsatornából (pl.: gyomor vagy bélműtét, gyulladásos bélbetegség miatt).

A hemoglobin genetikai rendellenességei is ide tartoznak, mint a talasszémia, vagy a sarlósejtes vérszegénység.

Idősebb korban, ha kismértékben határérték alá csúszik, akkor nem biztos, hogy betegség miatt történik. Ezen eltérést a kor is magyarázhatja, illetve az élettani folyamatoknak a természetes „elfáradása”.

3, Növekvő igény

Várandósság és serdülőkor idején előfordulhat, hogy csökken a hgb szint. Ez átmeneti, és normális jelenség, teendőt csak speciális esetben igényel.

4, Vasháztartás rendellenességei

Régóta fennálló kórokban, mint például daganatos betegségekben, krónikus veseelégtelenségben, májcirrózisban ugyancsak előfordulhat a hemoglobin csökkenése, mivel sérülhet a vas szállításának és/vagy felhasználódásának hatékonysága.

Milyen tünetekkel jár az alacsonyabb hemoglobin szint?

Erről egy külön cikket írtam, de többnyire gyengeség, fejfájás, terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, fulladás (mivel kevés a szervezetben lévő oxigén) a vezető tünetegyüttes.

Ahogy súlyosbodik a vérszegénység az illető egyre sápadtabb küllemű lehet.

Milyen esetekben magasabb?

• kiszáradás esetén (nem igazi, tehát relatív, mivel kevés a „víz a szervezetben, ezért besűrűsödik a vér”)
• polycitaemia vera betegségben
• szívelégtelenségben, illetve krónikus szívbetegségekben
• tartós tüdőbetegségekben (pl.: dohányosokban)
• akik nagy magasságban élnek, mivel az ottani levegőben kevesebb az oxigén, így a szervezet a vörösvérsejtek számának emelésével kompenzál

Milyen panaszokkal járhat, ha magasabb?

Magas vérnyomás-betegség, szédülés, fejfájás alakulhat ki, az arc tartósan kipirulhat, súlyosabb esetben szív-érrendszeri szövődmény (sztrók) is kialakulhat.

Mi a teendő eltérés esetén?

A fentiekből kitűnik, hogy nem érdemes félvállról venni ha eltérés mutatkozik. Gyakran automatikusan vaspótlásba kezdenek a betegek, de azt javaslom, hogy mielőtt ezt elkezdik, mindenképp konzultáljanak szakorvossal.

Miért?

Mert fontos a megfelelő és pontos diagnózis felállítása. És ha már maszkírozva van valamelyik laborparaméter, akkor az hátráltathatja a korrekt ok kiderítését.

Ha a hgb szint hirtelen egy kritikus szint alá süllyed (körülbelül 70-80 g/L közé), akkor már általában (de nem mindig) véradásra van szükség.