A hemoglobin (hgb), a vörösvérsejt alkotórészeként a belélegzett oxigén megkötéséért felel. Lényegében a vörösvérsejt mintegy taxiként funkcionálva szállítja az oxigént a tüdőből a szervezet egyéb területeire.
Miután az oxigént a többi sejt „felvette”, a vörösvérsejtek magukhoz kötik a szén-dioxidot, amit visszajuttatnak a tüdőbe, és könnyedén ki is lélegezzük. Aztán a kör kezdődik elölről.
A hemoglobin értéke fontos információt ad arról, hogy van-e vérszegénység, vagy nincs. Az MCH, MCV, és egyéb más laborparaméterek segítenek még inkább pontosítani a vérszegénység jellegét.
A hemoglobin általában a reggeli órákban a legmagasabb körülbelül 7-8 óra körül, aztán a legalacsonyabb este 7-8 órakor.
Mennyi a hemoglobin normál értéke?
Laboronként változhat a normál tartomány, de általában férfiaknál 120-140 g/L között kell lennie, nőknél kissé alacsonyabb, 115-140 g/L között.
Milyen esetekben alacsonyabb?
1, Vérzés következtében
Leggyakrabban vérvesztés okozza a hemoglobin szint csökkenést. Emiatt nőknél a menstruációs ciklus alatt átmenetileg csökkenhet a hgb szint.
A vérzés lehet nagyfokú, könnyen észlelhető jelleggel, de az is előfordulhat, hogy semmilyen tünet, vagy rendellenesség nem látható. Például ha egy gyomorvérzés nem nagymértékű, ám folyamatos, megeshet, hogy észrevétlenül csökken a Hgb szint.
Lassú, nem látványos vérzés esetén a laborértékek közül először a vas mennyisége fog csökkenni. Mivel a hemoglobin tartalmaz vasat, ezért ha a vashiány tartóssá válik, és ez nem korrigálódik, akkor vashiányos vérszegénység alakulhat ki, és így a hgb szintje is csökkenni fog.
Ha vérzés hirtelen következik be és nagymennyiségű, ez esetben a hemoglobin szint hamar csökken.
A vérzés gyakran valamilyen tápcsatornai betegség miatt alakul ki (például: gyomor- vagy nyombélfekély miatt, vastag- vagy végbéldaganat, aranyeresség miatt). Sajnos más lokalizációjú rendellenességek sem ritkák (pl.: húgyhólyag daganat, nőgyógyászati betegségek).
2, Csökken a hgb képződése
Különböző csontvelő eredetű betegségekben (pl.: csontvelő vagy nyirokrendszer daganatos elfajulásai) is csökkenhet a hemoglobin mértéke. De ugyancsak idetartozik a nem kellő hatékonysággal működő B12-vitamin- , folsav- vagy vasháztartás problémaköre is.
Az utóbbi állapotok kialakulhatnak autoimmun betegségek részeként, vagy egyszerűen csak azért, mert kevés a bevitel belőlük.
Nem ritka az sem, hogy valamilyen okból a bevitt vitaminok és nyomelemek nem szívódnak fel a tápcsatornából (pl.: gyomor vagy bélműtét, gyulladásos bélbetegség miatt).
A hemoglobin genetikai rendellenességei is ide tartoznak, mint a talasszémia, vagy a sarlósejtes vérszegénység.
Idősebb korban, ha kismértékben határérték alá csúszik, akkor nem biztos, hogy betegség miatt történik. Ezen eltérést a kor is magyarázhatja, illetve az élettani folyamatoknak a természetes „elfáradása”.
3, Növekvő igény
Várandósság és serdülőkor idején előfordulhat, hogy csökken a hgb szint. Ez átmeneti, és normális jelenség, teendőt csak speciális esetben igényel.
4, Vasháztartás rendellenességei
Régóta fennálló kórokban, mint például daganatos betegségekben, krónikus veseelégtelenségben, májcirrózisban ugyancsak előfordulhat a hemoglobin csökkenése, mivel sérülhet a vas szállításának és/vagy felhasználódásának hatékonysága.
Milyen tünetekkel jár az alacsonyabb hemoglobin szint?
Erről egy külön cikket írtam, de többnyire gyengeség, fejfájás, terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, fulladás (mivel kevés a szervezetben lévő oxigén) a vezető tünetegyüttes.
Ahogy súlyosbodik a vérszegénység az illető egyre sápadtabb küllemű lehet.
Milyen esetekben magasabb?
- kiszáradás esetén (nem igazi, tehát relatív, mivel kevés a „víz a szervezetben, ezért besűrűsödik a vér”)
- polycitaemia vera betegségben
- szívelégtelenségben, illetve krónikus szívbetegségekben
- tartós tüdőbetegségekben (pl.: dohányosokban)
- akik nagy magasságban élnek, mivel az ottani levegőben kevesebb az oxigén, így a szervezet a vörösvérsejtek számának emelésével kompenzál
Milyen panaszokkal járhat, ha magasabb?
Magas vérnyomás-betegség, szédülés, fejfájás alakulhat ki, az arc tartósan kipirulhat, súlyosabb esetben szív-érrendszeri szövődmény (sztrók) is kialakulhat.
Mi a teendő eltérés esetén?
A fentiekből kitűnik, hogy nem érdemes félvállról venni ha eltérés mutatkozik. Gyakran automatikusan vaspótlásba kezdenek a betegek, de azt javaslom, hogy mielőtt ezt elkezdik, mindenképp konzultáljanak szakorvossal.
Miért?
Mert fontos a megfelelő és pontos diagnózis felállítása. És ha már maszkírozva van valamelyik laborparaméter, akkor az hátráltathatja a korrekt ok kiderítését.
Ha a hgb szint hirtelen egy kritikus szint alá süllyed (körülbelül 70-80 g/L közé), akkor már általában (de nem mindig) véradásra van szükség.
Kérdése van? Tegye fel lentebb a hozzászólások opciónál.
0 hozzászólás