A vérszegénység gyakori betegség, és többféle formája ismeretes. A problémát az jelenti, hogy a vér kevesebb oxigént fog szállítani, mint kellene. Miért? Mert kevesebb a hemoglobin, ami a vörösvérsejtekben lévő vastartalmú fehérje.

Egy kis példával szemléltetve: képzelje el, hogy a vörösvérsejt olyan, mint egy taxi. Arra vár, hogy a tüdőben felvegye az oxigént, és elvigye a szervezetbe.

Ha valamiért kevés taxi érhető el, akkor hiába áll sok oxigén a “tüdő megállóban” taxira várva, hogy beleüljön a vörösvérsejtbe, és spurizzon – mondjuk – az izomsejtbe, nincs elég jármű, és a szervezet oxigénhiányos lesz.

Az is gond, ha “a taxiban rossz az ülés” az oxigénnek, ezért az bele sem tud ülni, és próbál másik taxira várni. Tehát az is baj, ha kevés a taxi, és az is, ha az oxigént megkötő “ülés” is (azaz a hemoglobin) kevesebb.

De hogyan vehető észre?

A vérszegénység okai

1, A vér termelődése, képzése nem működik

A csontjainkban lapuló csontvelő nem túl gusztusos, de annál hasznosabb szövetféleség.

Írhatom ezt azért is, mert itt gyártódnak a vörösvérsejtek, melyek ha csökkent mennyiségben termelődnek, a vérszegénység egyik okaként is beazonosíthatók.

Első induló pontunk tehát az, ha valamiért a csontvelő nem tud vörösvérsejtet előállítani.

Miért, és mikor fordulhat ez elő?

Például ha valamilyen gyógyszer, méreg, sugárzás, vírusfertőzés károsítja a csontvelő működését, ezt a kórformát a szakirodalomban aplasztikus anaemiának hívják.

A csontvelő működését ekkor nem csak a vörösvérsejtek, hanem a fehérvérsejtek, és/vagy a vérlemezkék számának csökkenése is jellemzi.

Ugyanezt eredményezheti az a sajnálatos folyamat is, ha valamilyen daganat betör a csontvelőbe és felborítja a normális működést.

A másik nagyon gyakori zavar, ha a B12, vagy folsavhiány miatt, a vörösvérsejtek örökítőanyaga, DNS-e nem képződik megfelelően, és a vérképben gyakran magasabb lesz az MCV, MCH érték.

Ekkor a normálisnál jóval nagyobb vörösvérsejtek alakulnak ki, melyek nem látják el megfelelően feladatukat.

A következő és leggyakoribb vérképzési probléma, mely a vérszegénységek 80%-ért felelős, ha az oxigént szállító hemoglobin (korábbi példában a taxiban lévő ülés) előállítása szenved zavart, melyet vashiány okoz.

Az utolsó vérképzési zavar főleg krónikus betegségekben fordul elő, ha a vesében termelődő eritropoetin nevű hormon kevés mennyiségben segíti a vérképzést.

Az eritropoetin a vesében képződik, ezért kézenfekvő, hogyha beteg a vese, nem lesz elég mennyiségű hormon sem.

Érdekességképpen úgy is megjegyezhető, hogy illegálisan, doppingként ezt használta Lance Armstrong is.

Miért?

Mert a többlethormon több vörösvérsejtet állít elő, ami több hemoglobint jelentett, végeredményben az extra kraft miatt Armstrong jobban tudott tekerni. Csak végül mindez kiderült. Ilyen az élet…

Nézzük is a másik nagy csoportot.

2, Fokozott a vörösvérsejtek lebontása

A vörösvérsejtek ugyan elkészültek, de mégsem stimmel valami. A lebontás okaként tehát a sejten belüli bajok felelnek.

Mintha egy új szalonból kigurult kocsinál hibásan működne a fék, esetleg nyikorogna a karosszéria, vagy használhatatlanul kényelmetlen lenne az egyik ülés.

Kicsit szakmaibban ezek a vörösvérsejtek enzimdefektusait, a vázat alkotó membránhibákat, és a hemoglobin kóros szerkezeti változatait jelentik.

A másik nagy halmaz, ami a lebontásért felel azok a sejten kívüli okok. Például ha egy autót valaki baseball ütővel elkezdi ütni, vagy Molotov-koktélt dob rá. Nyilván károsodik a kocsi.

Ugyanígy ha fertőző betegség (baktérium, vírus, parazita, gomba), vegyszer, gyógyszer, állati mérgek (pók-, kígyóméreg), anyagcsere-betegség, autoimmun betegség, fizikai, vagy kémiai károsodások érik a vörösvérsejtet, akkor hamarabb elpusztul, mint kellene.

Ide tartozik még az is, ha nem megfelelő vércsoportú vérátömlesztés történik.

3, Vérzés

Bármilyen eredetű vérzés, akár hirtelen fellépő, nagy mennyiségű, vagy lassan, elhúzódóan, alig észrevehetően lévő vérvesztés is idetartozik.

Például bármilyen balesetnél előfordulhat, vagy műtét (csípőprotézis, szülés stb…) során. Májbetegség, májzsugor, alapból vérzékeny állapotot jelent, sokszor ha nagyon előrehaladott, vérhányás következik be.

Külön kiemelendő a rendellenes, esetleg bővebb menstruációs vérzés, ami sokszor okoz vérszegénységet.

Daganatoknál, az oly gyakori vastagbélrák esetén is sokszor a székletben észrevehető vér lesz árulkodó, hogy nagy baj van.

4, Megnagyobbodott lép-szindróma miatt a vörösvérsejtek eloszlási zavara

Ez is egy halmaz, sok betegség tartozik ide, a vérszegénység kialakulása többnyire következmény.

A vérszegénység tünetei

Fontos, hogy egy tünet ritkán elég a diagnózis felállításához. Ezért minél több eltérés jelentkezik egy betegnél, annál inkább valószínűbb, hogy vérszegénység áll a panaszok hátterében.

Nagyon sokszor tapasztalom azt magánrendelésemen, hogy a lustaság, fáradékonyságnak hitt eltérések hátterében vashiány, vagy vashiányos vérszegénység áll.

Lássuk mi az a 8 leggyakoribb jel, ami alapján felmerül a betegség, és érdemes teljes körű labor-és orvosi vizsgálatot kérnie. Mivel a vashiányos formája a leggyakoribb, ezt veszem górcső alá.

1, Fejfájás – a vérszegénység leggyakoribb tünete

A kevesebb oxigén, kevesebb „frissességet” jelent az agynak, ezért gyakran fejfájás jelentkezhet. Ha gyakran fogja fejét a fájdalom miatt, esetleg szédül is, fülzúgása van (mintha elájulna), menjen el minél hamarabb vérvételre, hogy kiderüljön az ok.

Mert lehetőség szerint az okot kell gyógyítani, nem csak a tünetet enyhíteni.

2, Sápadtság

Ahogy súlyosbodik a betegség, egyre inkább válik feltűnővé, hogy a beteg bőre, vagy körömágya, esetleg kötőhártyája halványul. Az esetek körülbelül felében vehetjük észre a sápadtságot, és viszonyítani szükséges.

A fő kérdés amit fel kell tenni, hogy: korábban is ilyen sápadt volt az illető? Nem mindegy, mert vannak olyan emberek, akik születésük óta „világosabb” bőrrel rendelkeznek, mégis teljesen jó a laborleletük.

Volt olyan eset amikor meggyőződésem volt, hogy valaki vérszegény, mivel nagyon sápadt volt a bőre. Az orvosi vizsgálat és laborlelet értékelése után viszont egyértelművé vált, hogy nem vérszegény, és más okot kellett keresni.

3, Gyengeség

Érezheti, úgy, hogy könnyen elfárad, alig bír felkelni az ágyból, sokszor kell pihennie, nem bír sportolni, vagy akár gyalogolni sem. A gyengeség nagyon általános tünet, a kevesebb oxigén, kevesebb energiát is jelent.

Mivel ez a panasz nagymértékben zavarja a mindennapjait, előbb-utóbb úgyis elmegy orvoshoz, és kiderül, hogy vérszegénység áll-e a háttérben.

4, Fulladás

Ismételten a kevesebb oxigén következménye ez a tünet. Kezdetben főleg terhelés közben veheti észre, hogy nehézlégzés, vagy kifejezett fulladás lép fel. Például lépcsőn felfelé haladva, vagy sportolás közben hamarabb meg kell állni kifújni magát.

Az egész test működéséhez is elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű oxigén, a szerencsétlen szívizom ennek hiányát szaporább szívveréssel próbálja kiegyenlíteni. Gyorsabban „pörgeti” a vért, hátha így több oxigén jut a szövetekhez. Vagyis a következő tünet a…

5, Szapora pulzus

Az esetek körülbelül 8%-ban jelentkezhet ez a tünet is, mely már nyugalomban, vagy megerőltetéskor is magasabb szívfrekvenciát jelent.

Szapora pulzus sok más betegségben is lehet, ezért, ahogy már a bevezetőben említettem, mindig az összes tünetet figyelembe kell venni.

6, Mellkasi fájdalom

Az emelkedett pulzus miatt pont a szívizom sínyli meg, hogy több vért akar juttatni a szervekbe. Hogyan? Még kevesebb oxigén jut a szívkoszorúerekbe, és mellkasi fájdalom jelentkezik.

Olyan, mintha szívinfarktusa lenne, de mégis más áll a háttérben. Csak abban az esetben egy vérrög miatt nem jut oxigén az izomsejtekhez, vérszegénységben pedig csökkent alapból hemoglobin.

Többször derült ki már ki rendelőmben, hogy infarktus helyett súlyos vérszegénység áll fenn.

7, Hajhullás

A fejbőrben is kevesebb lesz a friss, tápanyagban, oxigénben gazdag vér. A hajhagymák, hajszálak ritkulnak, egyre gyengébbek lesznek, könnyen töredeznek, majd beindul a hajhullás.

8, Nyugtalan láb szindróma

Éjszaka és/vagy nappal úgy érezheti, mintha furcsa fájdalom lenne a lábában, illetve hangyák másznának, előfordulhat tűszúrás érzet is. Gyerekeknél ritkán fordul elő, inkább felnőtt nőknél jellemző.

A minőségi, pihentető alvás mindenképp lecsökken, persze ez súlyossági foktól is függ. Lehet enyhe, vagy erőteljes is a tünet, fel is ébredhet éjszaka, vagy a hálótársa, aki rúgásai miatt nem tud aludni.

Főleg nyugalmi helyzetben jelentkezik, ha ebédel, vagy filmet néz.

Ezt is okozhatja több más betegség például parkinson-kór, vagy szorongás, sclerózis multiplex.

9, Nyelvgyulladás

Előfordulhat nyelvgyulladás is, ilyenkor a nyelv „csupasz”, sima felszínű, fényes megjelenésű. Bónuszként megjelenhet az ajkak sápadtsága is, vagy szájüregben folyamatosan kiújuló fekélyek, de akár szájzug berepedés, gyulladás is jelentkezhet.

A nyelv tömege csökkent, érzékenyebb a szokásosnál, égő érzettel társulhat.

A vérszegénység diagnosztikája

A vérszegénység megállapítása többféleképpen lehetséges. A korábban említett tünetek általában előrehaladottabb állapotban jelentkeznek, ezért sokszor véletlenszerűen, rutin vérvétel során derül ki a baj.

A vérvételben lévő vérkép lesz segítségünkre. A vörösvérsejtek számán kívül a lényeg a hemoglobin szinten és az MCV, MCH értékeken lesz. A hemoglobin általában alacsony de a másik két érték változhat.

Anélkül, hogy agyonbonyolítanám az egészet a 3 fő csoport van:

• Ha a laborban az MCH, MCV, vas és ferritin szint alacsony szintű, akkor vashiányos vérszegénység valószínű. Ennek megerősítésére több paraméter javasolt még. Ha a vas szint normál értéken belüli, de az MCV, MCH alacsony, akkor hemoglobinképzési zavar van, szakmaian thalassaemia.
  
• Ha az MCH, MCV normál tartományon belül van, de magas a retikulocytaszám, akkor vérzésből adódó vérszegénység, vagy úgynevezett haemolyticus vérszegénység áll fenn. Ha az MCH, MCV normális szinten belüli, de alacsony a retikulocyta, akkor a korábban említett aplasztikus vérszegénység, vagy vesebetegség eredetű vérszegénység áll fenn.
  
• Ha az MCV és MCH magas és a retikulocytaszám normális, B12-vitamin- vagy folsavhiány valószínűsíthető, ezért ezek szintjét még egy vérvétellel szükséges meghatározni, hogy pontosan melyik a kettő közül a ludas, és a pótlást minél hamarabb el kell kezdeni. Ha az MCV és MCH magas, de a retikulocyta alacsony, akkor például gyógymérgezés okozta vérszegénység jön szóba

A vérszegénység kezelése

Sokszor ész nélkül indul a kezelés, pedig fontos, hogy mindig kiderüljön, mi okozza a vérszegénységet. Persze egy baleset során egyértelmű lehet, de egy vashiányos vérszegénység kezelése nem csak abból áll, hogy szedjen az illető vasat oszt jónapot, hanem ki kell vizsgálni, hogy miért alakult ki a vashiány.

Összességében a vérszegénység kivizsgálása szakértői kézben sem mindig egyszerű, ezért forduljon megfelelő szakemberhez. Többnyire belgyógyász foglalkozik ezek kivizsgálásával, tehát keressen bizalommal, ha szükséges!