Az MCV (azaz mean cellular volume, magyarul átlagos vörösvérsejt térfogat), és az MCH (vagyis mean cellular hemoglobin, magyarul átlagos hemoglobin koncentráció) értékek bármely egyszerű vérvételi eredményben megtalálhatóak.

Mi az MCV, MCH normál értéke?

Az MCH normál értéke 27 és 32 pikogramm között van, míg az MCV pedig 85-95 femtoliter között mozog.

Mi a jelentőségük?

A vörösvérsejtek jellegének megítélésében segítenek. Csak a többi vérvételi paraméterrel (mint a hemoglobin, hematokrit, vörösvérsejtszám) együttesen értékelhetőek, önmagukban nem elegendők.

Egyszerűen megfogalmazva az MCV azt mutatja, hogy a vörösvérsejt többsége „normál testalkatú, kövér, vagy vékony”. Persze ez kissé túlzás, de így egyszerűbb elképzelni.

Az MCH érték pedig arra utal, hogy a vörösvérsejtekben mennyi hemoglobin van (ami azért fontos, mert a hemoglobin felel az oxigén megkötéséért). A vérszegénységről szóló cikkben említettem, hogy ezeknek a paramétereknek azért van jelentőségük, mert eltérésük esetén utalhatnak a betegség eredetére.

Miért lehet alacsonyabb az MCV, MCH érték?

Ha ezek a laborértékek a normál értéktől kevesebbek, az döntő többségben vashiányos vérszegénységre utal. Miért? Mert vas kellene, hogy megfelelő hemoglobin képződjön ami köti az oxigént.

Mivel nincs vas, nincs elég hemoglobin, így nem lesz elég vörösvérsejt, és borul minden. Ezért fontos a megfelelő vasbevitel, és a vashiány részletes kivizsgálása, ha ez igazolódik. A pótlás kiemelten fontos serdülőkorban, amikor „nyúlik a gyerek”, illetve várandósság tervezésekor, és utána is.

A vashiányhoz sokféle betegség, eltérés vezethet..

A vashiány mellett okozhatja az alacsony értéket a talasszémia is, amikor a hemoglobin nem vashiány miatt károsodik, hanem örökletes vérképzési zavar következtében „nem jól készül el a hemoglobin”.

Egyre gyakoribbá fog válni az életkor előrehaladtával az is, hogy krónikus betegségekhez is társul vérszegénység, hiába megfelelő a vas-szint, az MCV, MCH akkor is alacsonyabb lesz.

Miért lehet magasabb az MCV, MCH érték?

Ha pedig magasabbak a fent említett laborértékek, akkor az ok leggyakrabban a kevés B12 vagy folsavbevitel. Ilyenkor kövérkés nagy vörösvérsejtek alakulnak ki, de funkciójukat nem tudják hatékonyan ellátni.

Másrészt az is megeshet, hogy a daganatok kezelésére használt kemoterápiás szerek okoznak átmenetileg nagyobb vörösvérsejteket.

Hosszan fennálló alkoholizmusban is nagyon gyakori, hogy magasabb ez a két érték, illetve májbetegségben, de lépeltávolítás után, pajzsmirigy-alulműködésben, myelodiszpláziás-szindrómában, aplasztikus anaemiában is.

Mi a teendő eltérés esetén?

Van amikor könnyebb megállapítani, hogy mi áll a kevesebb, vagy nagyobb értékek hátterében, van amikor bővebb utánajárást igényel.

Egy biztos, minden esetben fontos, hogy pontos diagnózis szülessen, nem szabad félvállról venni, ha eltérés igazolódik.

Kérdése van? Tegye fel lentebb a hozzászólások opciónál.