A ferritin egy vasraktározó fehérje, a szervezet vasraktárainak telítettségét jelzi. Nagyobb mértékben a májban, a vékonybél nyálkahártyájában, lépben és a csontvelőben található meg.

Kis mértékben a vérben is kering.

Ha a vérvételi eredményben alacsony szint mutatkozik, akkor nagy valószínűséggel vashiány áll a háttérben. Ha magasabb az értéke akkor gyulladásos betegség, daganat, vagy máj-, lépkárosodás lehet az ok.

Mit a ferritin feladata?

A vas nagyon fontos a szervezetnek, például a hemoglobin szerkezetét is alkotja, ami az oxigénszállításért felel.

A helyzet az, hogy szabad formában a vérben csak kis mennyiségben lehet jelen, ezért a szervezet biztonságos módszerrel raktározza, és ha szükséges, akkor felszabadítja és felhasználja.

A ferritin tehát tulajdonképpen egy „spajz”, ahová a szervezetünk átmenetileg „beteszi a vasat, majd szükség szerint kiveszi”.

Mikor lehet csökkent?

Ha referencia alatti az érték, akkor csökkenőben van a vasraktár, vashiányra, vagy már vashiányos vérszegénységre kell gondolni, de egyéb laborparaméterekkel összhangban javasolt értékelni az eredményt.

Már azelőtt csökken a szintje, mielőtt a tényleges vérszegénység kialakulna.

Mikor lehet emelkedett?

Több eset fordulhat elő, és így a vérvétel mellett egyéb vizsgálatok is szükségessé válhatnak a pontos diagnózis megállapításához. Szintje nőhet:

• fertőzés, gyulladás (főleg, ha a máj vagy lép érintett),
• vastúlterhelés (vérátömlesztés, haemochromatosis),
• májkárosodás,
• daganatos megbetegedések esetén.

Miből állapítják meg?

Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából.

Mi a teendő, ha eltérés van?

Mivel többféle betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.