A ferritin egy vasraktározó fehérje, a szervezet vasraktárainak telítettségét jelzi. Nagyobb mértékben a májban, a vékonybél nyálkahártyájában, lépben és a csontvelőben található meg.
Kis mértékben a vérben is kering.
Ha a vérvételi eredményben alacsony szint mutatkozik, akkor nagy valószínűséggel vashiány áll a háttérben. Ha magasabb az értéke akkor gyulladásos betegség, daganat, vagy máj-, lépkárosodás lehet az ok.
Mit csinál pontosan a ferritin?
A vas nagyon fontos a szervezetnek, például a hemoglobin szerkezetét is alkotja, ami az oxigénszállításért felel.
A helyzet az, hogy szabad formában a vérben csak kis mennyiségben lehet jelen, ezért a szervezet biztonságos módszerrel raktározza, és ha szükséges, akkor felszabadítja és felhasználja.
A ferritin tehát tulajdonképpen egy „spajz”, ahová a szervezetünk átmenetileg „beteszi a vasat, majd szükség szerint kiveszi”.
Mikor lehet csökkent?
Ha referencia alatti az érték, akkor csökkenőben van a vasraktár, vashiányra, vagy már vashiányos vérszegénységre kell gondolni, de egyéb laborparaméterekkel összhangban javasolt értékelni az eredményt.
Már azelőtt csökken a szintje, mielőtt a tényleges vérszegénység kialakulna.
Mikor lehet emelkedett?
Több eset fordulhat elő, és így a vérvétel mellett egyéb vizsgálatok is szükségessé válhatnak a pontos diagnózis megállapításához. Szintje nőhet:
- fertőzés, gyulladás (főleg, ha a máj vagy lép érintett),
- vastúlterhelés (vérátömlesztés, haemochromatosis),
- májkárosodás,
- daganatos megbetegedések esetén.
Miből állapítják meg?
Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából.
Mi a teendő, ha eltérés van?
Mivel többféle betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.
Kérdése van? Tegye fel lentebb a hozzászólások opciónál.
0 hozzászólás