Egyre tovább élünk, de nem mindegy hogyan. Az embernek sajnos elég sok baja lehet.

Néha egyszerű a megoldás panaszainkra, de máskor hosszabb időbe kerül kideríteni, megoldani a tüneteket. De mi köze ennek a belgyógyászathoz? Vegyünk két egyszerű példát.

• Egy 22 éves egyetemistának balesete van, eltörik a lába. Tünetek, röntgen vizsgálat megerősíti a diagnózist, el is kezdik kezelni. Ez többnyire egyértelmű.

• A másik esetben egy 38 éves fiatal nőnek hónapok óta gyengeség érzete, alkalmanként mellkasi fájdalma van, mely egyre tovább tart, akár napokig. Végre elszánja magát, hogy orvoshoz megy. Az utóbbi esetben rengeteg probléma szóba jöhet. Talán a szíve? Van más tünete is, amit nem is említett? Hiszen észre sem vette, hogy kicsit sárgás a szeme. De ez összefügg a mellkasi fájdalommal? Vagy a hasából sugárzik fel, esetleg teljesen független tünet?

Nem könnyű elsőre a válasz. A tünetek alapos, részletes felderítésén túl kulcsfontosságú a megfelelő „nyomozó út”, azaz diagnosztikai lépések megtervezése.

Az információk, majd az orvosi vizsgálat segítségével kialakul egy kép, hogy mi lehet a baj, és kezdődhet a megoldás keresés, javaslat.

Lehet, hogy más szakvizsgálatokra is teszek javaslatot, ez a belgyógyászati vizsgálat függvénye.

Ha az Ekg-n ( ami a szív elektromos teljesítményét méri), vagy fonendoszkóp segítségével valamilyen eltérést tapasztalok, szívgyógyászhoz (kardiológushoz) irányítom, hogy legyen egy ilyen irányú teljes kivizsgálás.

Aztán ha megvannak a leletek, újra találkozunk, hogy milyen eltérések derültek ki, és mi a következő lépés.

Emlékszem volt egy olyan fiatal nő, aki puffadás miatt érkezett vizsgálatra, aztán amikor említette, hogy néha „mintha rendellenes a pulzusa”.

Kiderült az is, hogy édesanyjának szívritmuszavara van, emiatt gyógyszereket is szed. Azonnal EKG-t csináltunk, és neki is az ugyanaz a probléma igazolódott. Habár a puffadás már hónapok óta zavarta, de azonnal kórházba küldtem a ritmuszavar miatt.

Azt szokták mondani, hogy a belgyógyász a belszervek betegségeivel, azok megelőzésével, az egészség megőrzésével foglalkozik.

De mit jelent az, hogy belszervek? Minden ami a bőrünk alatt van?

Nos attól függ. A helyzet az, hogy az orvostudományban olyan sok információ gyűlt össze (és gyarapodik ez a tudás folyamatosan), hogy különböző szakterületek váltak ki a belgyógyászatból.

Van olyan orvos, aki az egyetem elvégzése után csak a szív betegségeivel foglalkozik, megint más csak az ízületi panaszokra fókuszál és így tovább…

Ennek az az eredménye, hogy ha valakinek több betegsége van, akkor az illető szakorvostól szakorvosig vándorol flipper jelleggel.

Ez ugyan elkerülhetetlen, mert mindenki nem érthet mindenhez ugyanolyan részletességgel, de könnyen elveszhet bárki az egészségügy néha zavaros labirintusában.

És így ahogy idősödünk ennek az esélye egyre inkább nő.

A belgyógyász rendszerben gondolkodik. Nem csak a részterületekre kíváncsi, hanem az egész szervezet működésére.

Ha valaki csak hasi fájdalom miatt jön hozzám vizsgálatra, attól én még megkérdezem, hogy szédülése van-e, volt-e. Tetőtől talpig.

Mert az összképre vagyok kíváncsi, aztán bele mélyedhetünk az egyes panaszok részleteibe.

Mi a belgyógyászati vizsgálat menete?

Első körben tisztázzuk, hogy a szülőknek, testvérekenek, nagyszülőknek milyen betegségei voltak korábban.

Majd az Ön korábbi betegségei következnek.

Rátérünk a szedett gyógyszerekre, gyógyszerérzékenységre, kávé, alkohol fogyasztás gyakoriságára, illetve a dohányzás kérdéskörére.

Végül tisztázzuk, hogy miért is jött a vizsgálatra, mi a panasz. Gyakran jönnek zavarba a betegek a kérdésektől, ezért készítettem egy sablont, mellyel nagyon megkönnyíti majd a saját dolgát, mert nem fog izgulni, nem fog kapkodni a kérdések miatt.

Töltse le, és vizsgálat előtt gyűjtse össze az információkat, sokkal gördülékenyebb lesz az orvosnál töltött idő.

A tünetek részletes átbeszélése után következik a vizsgálat, melynek során fejtől talpig megnézem van-e valamilyen eltérés. Meghallgatom a szívét, tüdejét, hasát fonendoszkóppal.

Miután ezek megtörténtek, ha szükséges javaslatot teszek további diagnosztikai lépésekre, vérvételre, gyógyszeres terápiára.

Milyen esetben érdemes belgyógyászt keresni?

Próbálom röviden összefoglalni, de nehezen sikerül :). Az egyik gyakori eset, ha nem tudja, hogy kihez forduljon panaszai miatt.

Előfordulhat, hogy nincs is tünete, csak szűrő jelleggel általános kivizsgálást szeretne.

De ha a következő esetek valamelyikét tapasztalja, és nem szűnnek, sőt erősödnek, gyakoribbá válnak a tünetek ajánlott belgyógyászt felkeresni.

• túlsúly, elhízás vagy hirtelen súlynövekedés
• étvágytalanság
• fogyás
• nehézlégzés, fulladás
• köhögés, köpetürítés
• mellkasi fájdalom, szapora szívverés
• hasi fájdalom
• háti fájdalom
• gyomorsav többlet, reflux
• puffadás, hasmenés, székrekedés
• eltérő székletszín: véres, vagy fekete széklet
• vizeleteltérés (csíp, kevesebb, több, eltér a színe)
• fejfájás
• szédülés
• gyengeség, fáradékonyság
• vérnyomás ingadozás, magas vérnyomás
• vérzések
• hormonzavarok
• lázas állapot lép fel.

Szóval elég sok esetben. Most nézzük meg a belgyógyászat részterületeit dióhéjban, vázlatszerűen, és így világossá válik, hogy a belgyógyász miért gondolkozik rendszerben.

A belgyógyászat részterületei

1, Vér-nyirok betegségek (hematológia)

• vérszegénység különböző formái: pl.: vashiányos, B12 vitamin, folsav hiányos vérszegénység stb…
• a leukémiák: fehérvérűség, a vérképzőrendszer rosszindulatú, daganatos betegségei
• limfómák: nyirokrendszer sejtjeit, a limfocitákat érintő betegségek
• krónikus myeloproliferatív betegségek: vörösvértest, vérlemezke burjánzásos elváltozásai és osteomylofibrosis
• vérzések: az alvadási rendszer betegségei, alacsony vérlemezkeszám, haemophíliák stb…

2, Szívbetegségek (kardiológia)

• szívbelhártya gyulladás: előfordulhat, hogy egy baktérium megtelepszik a szív belső felszínén, vagy az egyik billentyűn, és fertőzéses gócot képez. Azért veszélyes, mert vérmérgezés is kialakulhat
• szívbillentyű hibák: lehet veleszületett vagy szerzett billentyűeltérés is
• szívelégtelenség: nagyon sokféle szívbetegség végállapota, amikor a szív már nem bírja úgy pumpálni a vért, ahogy korábban
• szívkoszorúér betegség: az egyik leggyakoribb probléma, amelynek eredményeképpen szívinfarktus alakulhat ki. Egy plakk tömeszeli el az ér belső felszínét, és ha az ér teljesen elzáródik, bekövetkezik a baj
• szívritmuszavarok: amikor a szív rendellenesen ver
• szívdaganatok
• magas vérnyomás
• eszméletvesztés bizonyos típusai

3, Tüdőbetegségek (pulmonológia)

• tüdőgyulladás: az egyik leggyakoribb betegség, főleg idős, fekvő betegeknél
• krónikus obstruktív tüdőbetegség: két típusa van, az egyik a krónikus hörgőgyulladás, mely a WHO szerint akkor diagnosztizálható, ha az adott betegnél két egymást követő évben, legalább három egymást követő hónapon át köhögés és köpetürítés állapítható meg. A hörgők folyamatosan szűkülnek, nehezebbé válik a levegővétel. A másik típusnál a léghólyagok pusztulnak, és tüdőtágulás következik be.
• asztma: hörgőket borító izmok összehúzódnak, és csökken az átmérőjük
• légzésfunkció zavarai: légzési elégtelenség, tüdővérzés, tüdő összeesés (atelectasia) stb…
• tüdőrák
• gombás fertőzések
• tuberculosis (gümőkór)
• mellhártya betegségek
• tüdő keringési zavarok

4, Emésztőszervi betegségek (gasztoenterológia)

• nyelőcsövet érintő bajok: nyelőcső gyulladás, rekeszsérv, reflux, nyelőcső daganat
• gyomorproblémák: gyomorrák, fekély
• bél eredetű panaszok: hasmenés, székrekedés, étel allergia, tejcukor érzékenység, glutén érzékenység, puffadás, vérzés
• gyulladásos bélbetegségek: crohn betegség, colitis ulcerosa, irritábilis bél szindróma
• vékonybél daganatok
• vastagbélpolipok, rák
• vastagbél kiöblösödések (diverticulumok)
• hasnyálmirigy betegségek
• májbetegségek: gyulladás, daganat, májzsugor, autoimmun májbetegség
• epehólyag és epeutak betegségei: epekövesség, epehólyagrák

5, Vesebetegségek (nefrológia)

• akut veseelégtelenség: a veseműködés gyors, pár óra, nap alatt kialakuló romlása
• krónikus veseelégtelenség: több hónapon, éveken át tartó vesekárosodás, melynek vége rendszeres dialíziskezeléshez vezethet
• vesetestecske bajok
• gyógyszerek, fertőzések okozta vesebetegségek
• húgyúti fertőzések
• ismétlődő vesekövesség

6, Folyadék- és elektrolit háztartás betegségei

• kiszáradás
• vizesedés
• nátrium, kálium, kalcium, magnézium zavarok
• savasodás, lúgosodás

7, Ízületi és immunbetegségek (reumatológia és immunológia)

• rheumatoid arthritis: a szervezet védekezőrendszerre támadást indít a saját sejtjei ellen, és az ízületeket borító hártya gyulladásba jön, kezelés nélkül folyamatosan pusztul
• kötőszövetet érintő betegségek: bőrfarkas (szisztémás lupus erythematosus), Sjögren-szindróma stb…
• Érgyulladások
• ízületi kopások
• csontritkulás

8, Anyagcsere-betegségek

• magas húgysav-szint és köszvény
• zsíranyagcsere betegségek
• elhízás
• fogyás
• porfíriák

9, Hormonbetegségek (endokrinológia)

• cukorbetegség különböző típusai
• pajzsmirigy hormon eltérések
• mellékpajzsmirigy zavarai
• mellékvesekéreg bajai
• hypothalamus és agyalapi mirigy rendellenességei

10, Fertőző betegségek (infektológia)

• hasmenéssel járó betegségek: salmonella, cholera stb…
• kiütéseket okozó mikrobák: kanyaró, herpeszvírusok stb…
• egyéb fertőző betegségek: influenza, torokgyík stb…
• trópusi megbetegedések: sárgaláz, malária stb…

11, Érbetegségek (angiológia)

• verőerek betegségei: aortatágulat, raynaud-szindróma
• gyűjtőerek betegségei: visszeresség, trombózis
• vérrög kialakulása (embólia): koleszterin-, tüdőembólia
• nyirokér betegségek

12, Daganat betegségek (onkológia)

A belgyógyász alapesetben gyakran diagnosztaként állapítja meg, hogy a panaszok hátterében például vastagbéldaganat áll.

Ezt követően sebészetre és/vagy onkológiára irányítom a beteget, hogy személyre szabott kezelést kapjon majd. Az onkológus a daganatos betegek terápiájával, gondozásával foglalkozik.

Röviden ennyi. Látható, hogy a nagyon sok részterület miatt a belgyógyász, mintegy kapocsként működik az egyes részterületek között.

Célokkal teli életet, kiváló egészséget kívánok!