A refluxról minden, ami lényeges

a refluxról minden, ami lényeges

A reflux magyarul visszafolyást jelent. De mit is takar ez pontosan? „Hogyan lehet visszafolyni a szervezetben?”

Leggyakrabban a gyomorsav áramlik vissza a nyelőcsőbe, szájüregbe, vagy a tüdőbe. Más esetben a vizelet kerül vissza a húgyhólyagból a húgyvezetékbe, vagy az epe jut olyan helyre, ahol semmi keresnivalója nincs.

A cikk a gyomorsavas refluxról szól.

Amennyiben tartósan érezzük a reflux tüneteit, akkor már reflux betegségről beszélünk.

Egy mondatban, az a lényeg, hogy a gyomorsav folyamatosan marja a nyelőcső falát, mert a körkörös alsó nyelőcsőizom nem működik megfelelően, ezáltal szabaddá válik az út a „visszafolyáshoz”.

Ahogy korábban említettem, ha ez rövid ideig áll fenn, az nem feltétlenül gond, de amennyiben tartóssá válik, az már probléma.

Minél gyakrabban „elégtelenkedik” az izom, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a sav maró hatása miatt nyelőcső alsó szakasza gyulladásba kerül.

A reflux, teljes néven gastrooesophagealis reflux betegség – rövidítve GORB (gastro = gaster szóból ered, ami latinul gyomrot jelent, az oesophagus pedig a nyelőcsövet).

Attól függően, hogy a nyelőcsőben okoz-e nyálkahártya „felmaródást”, nevezhető ERB – erozív reflux betegségnek, vagy NERB-nek – nem erozív reflux betegségnek is.

Elterjedt a GERD megnevezés is, ami az angol gastrooesophageal reflux disease egyszerűsítése.

A fejlett országokban az emberek 20%-nak van refluxa, és ez sajnos emelkedő tendenciát mutat. Régebben a férfiaknál volt megfigyelhető a betegség, de az elmúlt évtizedekben a nők kerültek az élvonalba.

A fiziológiás gyomorsav reflux mindnyájunknál előfordulhat, ebben még semmi kóros nincs. Nem hónapokig, vagy évekig küzdünk vele, hanem csak átmenetileg tart.

Például ha túl sokat eszünk tömény zsíros ételekből.

Vagy várandósság esetén is gyakrabban fordulhat elő, mivel megváltoznak a belső nyomásviszonyok, ami születés után újból visszatér az eredeti állapotba.

A reflux tünetei

A betegség lefolyását tekintve változhatnak a tünetek is, illetve sokféle formát ölthetnek:

  • étkezés után kb. 2 órával a gyomornál órákig tartó égő fájdalom észlelhető, ami előre hajláskor, vagy lefekvéskor fokozódik
  • a meglévő gyomorégés mellett, néha még mellkasi nyomás (szívroham tünetét utánozhatja)
  • panaszok miatt éjszakai ébredés, alvászavar
  • nyelési nehézség
  • sós, maró íz a szájban
  • hányinger, öklendezés, ritkán hányás
  • testsúlynövekedés
  • puffadás, büfögés
  • többlet nyáltermelés
  • rekedtség, köhögés
  • gombócérzet a torokban

A reflux oka

A reflux oka, vagyis lényege tehát, hogy a sav visszafolyik a gyomorból a nyelőcsőbe. Ha egészségesek vagyunk, akkor az alsó nyelőcsőizom-gyűrűnek kell elernyednie ahhoz, hogy a táplálék tovább jusson a nyelőcsőből a gyomorba.

A táplálék feletti nyelőcsőszakasznak össze kell húzódnia. Ez az egész folyamat az akaratunkon kívüli (vegetatív) idegrendszer, az emésztőrendszer hormonjainak, és az elfogyasztott ételek által kiváltott egyéb hatásoknak az összessége.

Normál esetben, a nyelőcső alsó részén a nyomás 10-20 Hgmm-el magasabb, mint a gyomorban, így nyelés esetén, könnyedén megnyílik a nyelőcső alsó körkörös izomgyűrűje és az étel már surran is a gyomorba.

Az izomgyűrűnek csak ekkor illik ellazulnia, mert ha mindig tárva-nyitva lenne, akkor a sav könnyedén visszaáramlana.

Pluszban esetleg még a szedett gyógyszerek is befolyásolhatják az egész mechanizmust.

A savtasak

A menü elfogyasztása után úgynevezett savtasak alakul ki a lenyelt étel felett a gyomorban.

Mivel ez a tasak nem vegyül a falattal, a gyomor felső része jóval savasabb kémhatású, mint az alsó rész.

Ez mindnyájunknál így működik, alapesetben kb. 2 cm, csak reflux esetén a savtasak mérete jóval nagyobb, akár 4-6 cm is lehet, és magasabban is helyezkedik el.

Vagyis az alsó nyelőcső gyűrű tovább gyengül, ami fokozza a tüneteket.

Mi a sósav szerepe?

Saját csapdájába senki sem szeret esni, és mivel a gyomor termeli a sósavat, ezért védekező rendszert fejlesztett ki, nehogy felmarja saját magát.

A sósav a bevitt baktériumok elpusztítására szolgál, illetve a gyomorsejtek hozzák létre a peszint (pepszinogénből), mely savas környezetben fejti hatását.

A pepszin az egyetlen enzim szervezetünkben, ami a kollagént, a húsok fő alkotóelemét bontja le. Szükség van tehát a savra megfelelő mennyiségben a megfelelő helyen.

(Egy munkahelyen is okozhatja a legfőbb problémákat ha nem a megfelelő emberek vannak a megfelelő helyen.)

Hogyhogy nem bántja a sav a gyomrot, és miért kíméletlen a nyelőcsővel? Miért nem ég „alapállapotban” a gyomrunk?

  1. A gyomor védett a gyomornyák lúgos (bikarbonát) komplexuma által.
  2. A gyomorsejtek felületén speciális membrán van. Olyan, mint amikor télen autógumit cserélünk, a megváltozott környezeti viszonyok miatt. Itt „savgumi” van, amely máshol nincs, és védi a gyomor struktúráját.
  3. A gyomorsejtek olyan szorosan illeszkednek, mint a fesztiválozók egy telt házas koncerten.

Ezek a védekezőmechanizmusok biztosítják, hogy gyomrunk nem tesz kárt önmagában. Mivel a nyelőcsőben egyik sincs a három közül, kézenfekvő az ott bekövetkező folyamatos károsító hatás.

Hogyan keletkezik az égő fájdalom?

Ha nincs védelem a savval szemben, akkor a fájdalomérző idegsejtek aktiválódnak, és a gerincvelőn keresztül az agyba jut az információ.

Mivel az agy észleli, hogy baj van, égő érzés jelenik meg a nyelőcsőben, hogy jelezze, valami nem stimmel.

Gondot jelenthet az is, ha a nyelőcső öntisztító apparátusa, vagy a gyomor ürülésének zavara is beleszól a betegség létrejöttébe.

Mivel a féregszerű mozgás (perisztaltika) csökken, tovább marad az étel a nyelőcsőben és a visszaáramlott savas tartalom is.

Tehát, ha a gyomor nem tud „rendesen” kiürülni, vagy csökken a mozgékonysága, akkor nő az esély a reflux kialakulására.

De ezek inkább következmények. Manapság gyakran vesz részt a reflux kialakulásában a rendszertelen és gyors étkezés, ivás, lelki tényezők.

Reflux vagy nem reflux?

A tartósan panaszt okozó gyomorégést, vagy görcsös fájdalmat okozhatja az úgynevezett kiterjedt nyelőcső összehúzódási zavar (diffúz oesophagus spasmus) is.

Ennek az a lényege, hogy ismeretlen okból a nyelőcsövet alkotó izmok, és azt behálózó idegek „megbolondulnak”.

Vagyis az izmok általában a nyelőcső alsó részén rendszertelenül összehúzódnak, amikor nem kellene, és jelentkezik a görcsös fájdalom.

A reflux mellett is jelentkezhet, nem feltétlenül különül el tőle.

Véglegesen megállapítani röntgennel vagy manometriás vizsgálattal lehet.

A manometria során az orron keresztül levezetnek egy csövet (kellemetlen, de nem fájdalmas) és feltérképezik a nyomásviszonyokat.

Nagyon hasznos kis eszköz ez a perisztaltika (táplálék haladását segítő hullámszerű mozgás a nyeléstől kezdve) felmérésére, és a nyelőcső-gyomor viszonyának megítélésére.

Előfordulhat diótörő nyelőcső is, amikor a nyelőcső akár egész hosszában is folyamatosan összehúzódott állapotban van. Mellkasi fájdalom, nyelési zavar ebben a kórképben is felléphet.

A kiterjedt nyelőcső összehúzódási zavart (diffúz oesphagus spasmus) könnyen el lehet különíteni a diótörő nyelőcsőtől.

„Az orros” manometriás vizsgálat során, a diótörő nyelőcső esetében normál hullámszerű mozgás (perisztaltika) látható, míg a másik indokolatlanul hosszú nevű betegségnél jócskán elhúzódó hullámok vehetők észre.

Refluxra hasonlatos panaszokat okoz az a kórkép is, amikor egy tabletta kitapad a nyelőcső falára, és fekélyt okoz. Ezért kell a pirulákat bő folyadékkal, lehetőleg állva bevenni (különösen a doxycylint, kálium tablettát, de minden nagyobb kapszulát is)

Másik esetben kiderülhet, hogy plusz kiöblösödés van a nyelőcső falán.

Ezt úgy lehet elképzelni, mint amikor haladunk városban autóval az úton, és jobb oldalon buszmegállót látunk.

Azért, hogy a busz biztonsággal meg tudjon állni, plusz aszfaltot építettek (mintegy kiöblösödést), amire a sofőr le tud húzódni.

Ugyanilyen a diverticulum (magyarul: kiöblösödés) is, csak ez kórosan alakul ki. Vagy a normáltól eltérő nyomásviszonyok, vagy gyulladás miatt jön(nek) létre.

A probléma középpontja az, hogy a táplálék beakad ezekbe a kiöblösödésekbe, és ott csak pang egy darabig. Mintha a busz lerobbanna a megállóban.

Gyulladást okozhat, mivel elszaporodnak a baktériumok, vagy visszacsoroghat, aztán a légcsőbe kerülhet, esetleg tüdőgyulladás (aspiratios pneumonia) is kialakulhat. Járhat hányingerrel, hányással, mellkasi fájdalommal.

Ha sokáig kezeletlen marad, „ki is lyukadhat”, vagyis átfúródás jöhet létre, esetleg egy összevezető csövön (sipolyon) keresztül jut egyből a légcsőbe a táplálék.

Okozhat refluxhoz hasonló tüneteket az achalasia, valamint a gyomorfekély, gyomordaganat is.

Koszorúér-betegségek, például az alsófali szívinfarktus hátterében sem jelentkezik mindig mellkasi fájdalom, hanem felhasi, égő érzet formájában manifesztálódhat.

Nem egy „nagyon megrontottam a gyomromat két napja” típusú panaszból diagnosztizáltam EKG és/vagy labor vizsgálat segítségével, hogy nem gyomorrontás áll a háttérben, hanem koszorúér-elzáródás, vagyis szívinfarktus.

A reflux vizsgálata

Először feltételezhetően hagyományos módszerekkel próbálja tüneteit enyhíteni (melyekről részletesebben lentebb olvashat), de ha ezek nem működnek, akkor a háziorvosa, vagy elkezdi kezelését, vagy javasolja, hogy keressen fel egy belgyógyászt vagy/és gasztroenterológust (a nyelőcső, gyomor, bél, máj, epe, hasnyálmirigy bajokkal kapcsolatos specialista).

A vizsgálatok során megnyomogatják a hasát, meghallgatják a szívét, részletesen kikérdezik a tünetekről, illetve rátekintenek az EKG-ra, nincs-e valami más dolog a háttérben.

Aztán valamelyikük kér egy rutin labor vizsgálatot is, valamint mellkas és has röntgent, hasi ultrahangot, hogy pontosabb képet kapjanak arról, mi állhat a háttérben.

Enyhe tünetek jelentkezésekor életmódbeli változtatást, további természetes megoldást javasolnak. Remélhetőleg csökkenek és/vagy el is múlnak a panaszok. Lehetséges, hogy felírnak savcsökkentőt és kiderül, hogyan reagál rá a gyomra.

Gyomortükrözés, azaz gastroscopia

Ha ez nem elég, és még mindig gyötri a fájdalom valamelyik típusa, a következő lépés a tükrözéses vizsgálat, vagyis gyomortükrözés lehet. Választható ez altatás nélkül és altatásban, bódításban is.

A vizsgálat lényege az, hogy nagy „Á” kíséretében torkát egy sprayjel elérzéstelenítik, majd egy vékony csövet vezetnek le egészen a vékonybél elülső részéig. Az eszköz végén lévő kamera segítségével láthatóvá válik nyálkahártyáink színes képe, és kiderül, hogy van-e valamilyen eltérés.

Normál esetben kb. 6-8 perc alatt kész is procedúra, és a látott kép alapján kiderül, hogy vannak-e látható eltérései a refluxunknak. Ha nincs eltérés, akkor is lehet reflux, mert a teste néha szereti elrejteni a bajt, a nem erozív reflux esetén nincs látható jele a betegségnek.

Miután készen van, fél óráig várjon a folyadék és táplálékbevitellel, mert az érzéstelenítő hatása miatt könnyen félrenyelhet, és tévútra mehet a lenyelt étel.

24 órás pH Monitorizálás

Kiegészítő vizsgálatként még sor kerülhet a huszonnégy órás pH monitorizálására, amely során egy szondát levezetnek a nyelőcsőbe, és a kémhatást mérve világossá válik, hogy savas visszaáramlás van-e vagy nincs.

24 órás nyelőcső pH-impedancia vizsgálat

Még haladóbb technika az előzőnél, mert azt is rögzíti, hogy szilárd, folyadék, vagy gáz halmazállapotú anyag halad-e a nyelőcsövön keresztül. Ráadásul olyan okos, hogy azt is megnézi, milyen gyorsan továbbítja a lenyelt falatot a nyelőcső a gyomorba, vagy visszafelé milyen a mechanizmus. Természetesen a pH-t is méri.

Amennyiben tipikus gyomorégést, vagy más refluxhoz köthető tünetet észlelünk, megnézzük, hogy mit rögzített az eszköz, tényleg reflux áll-e fenn.

A 24 órás eszközök előnye, hogy miután a szondát levezetik, ugyan kilóg az orrból egy csövecske, illetve a nyakban van a rögzítő szett, de a mindennapi tevékenységet egyebekben ez nem befolyásolja.

A reflux szövődményei

Ha tartósan fennáll a refluxbetegség több hónapig, évekig, akkor kialakulhat fekély, emiatt abból szivároghat vérzés, ami hemoglobinszint csökkenéshez, vashiányos vérszegénységhez vezethet.

Ha éjszaka is jelentkeznek a panaszok, akkor a gyomortartalom feljöhet egészen a gyomor felső részéről a nyelőcső/légcső oszlásig, és átbukfencezhet a légutakba.

Nyilván egyik sem kellemes, de a legrettegettebb következmény az úgynevezett Barrett-nyelőcső kialakulása. A hosszú évek során a gyomorsav folyamatosan annyira károsítja a nyelőcső alsó részét, hogy átalakulnak a sejtek.

A Barrett-nyelőcső már „daganat előtti állapotnak számít”, és a rák kialakulására nagyobb lesz az esély, ha a átváltozott szakasz nagyobb, mint három centiméter.

Az utolsó szövődményként a nyelőcső összehúzódás alakulhat ki, mely nyelési zavarral járhat.

A reflux osztályozása

A követhetőség és a diagnózis egyértelműsége miatt, az orvosok a gyulladás mértékét stádiumokra osztották. Ebben is van kanyar, ugyanis többféle beosztás szerepel.

1, A Montral (2006) osztályozás:

A beosztás lényege, hogy tükrözéses vizsgálat nélkül is felállítható.

Oesophageális (Nyelőcső) szindróma:

  • Tünetekkel járó szindróma:
    • Típusos reflux szindróma: A típusos tünetek (felhasi égő érzés, savas visszaáramlás, szegycsont mögötti égő érzés) általában a fiatalabb korosztályt érintik, és annyira jellegzetesek, hogy kivizsgálás nélkül is felállítható a reflux diagnózisa.
    • Mellkasi fájdalom szindróma: a mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb tünet, de minden esetben ki kell vizsgálni, mert a panaszok hátterében szíveredetű fájdalom állhat.
  • Nyelőcsősérülést okozó szindróma:
    • Tükrözéses vizsgálat támasztja alá a nyálkahártya eltérését.

Extraoesophagealis (Nyelőcsövön kívüli) szindróma:

  • Bizonyított összefüggések: krónikus köhögés, asthma bronchiale, fogelváltozások
  • Javasolt összefüggéssek: sinusitis (arcüreggyulladás), gyakran visszatérő középfülgyulladás, tüdőfibrosis, alvási nehézlégzés

A következő beosztást a gyomortükrözéses vizsgálaton látott kép alapján állítják fel, a következő reflux stádiumok különíthetők el:

2, Savary és Miller szerint:

  • 0. stádium: a nyálkahártya eltérés nélküli.
  • I. stádium: Egy-egy helyen (izoláltan) nyálkahártya sérülések (eróziók). Ebből kétféle lehet.
    • IA stádium: Amikor a nyelőcső nyálkahártyáján csak vöröses foltokat lehet látni.
    • IB stádium: Amikor a nyelőcső nyálkahártyáján a vöröses foltok közepében fehéres lepedékeket is észlelünk. Ez arra utal, hogy régóta tart a pusztítás, mivel az alvadási, gyógyulási próbálkozás elindult.
  • II. stádium: A felszíni nyálkahártya sérülések hosszában egymásba olvadnak.
  • III. stádium: A nyelőcső alsó szakaszán, körkörösen összeolvadnak a sérült szakaszok.
  • IV. stádium: A gyulladás olyan nagymértékű, hogy fekélyek jöhetnek létre, vagy összeszűkülhet az érintett nyelőcső szakasz, illetve rák (Barrett-oesophagus) alakulhat ki. A gyulladás szó szerint felemészti az alsó nyelőcső szakasz sejtjeit.

3, Los Angelesi beosztás szerint:

  • Stádium A: a nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása kiterjedésében kevesebb, mint 5 mm.
  • Stádium B: a nyálkahártya folytonosságának megszakadása egy vagy több helyen látható, amelynek kiterjedése meghaladja az 5 mm-t.
  • Stádium C: a nyálkahártya folytonosságának megszakadása, amely a nyelőcső körfogatának kevesebb, mint 75%-át érinti és kiterjedése több nyelőcsőredőn látható
  • Stádium D: a nyelőcső folytonosságának megszakadása, amely több, mint a nyelőcső körfogatának 75%-a

A kézbekapott gyomortükrözési leleten tehát ezt jelentik a feltüntetett stádiumok.

Viszont ne felejtsük el, hogy a felosztás a vizsgálat során látott képet tükrözi, és nincs mindig egyenes arányban a tünetekkel.

Például lehet, hogy valaki a nullás szinten tart, mégis nagy fájdalmai vannak, míg más a kettes stádiumban sem érez erős panaszokat.

A reflux kezelése

A reflux kezelése házi módszerekkel

Szerencsére sokféle praktika létezik. Persze, ha elhízott valaki, akkor érdemes testsúlyából lejjebb leadni, mivel így csökken a hasűri nyomás.

Várandósságban is felléphet reflux, de ennek legalább az az előnye, hogy előbb-utóbb kalkulálható testsúlycsökkenéssel jár.

Az egyik legfontosabb tanács, hogy a zsíros, olajos, fűszeres, egyszóval magyaros ételeket ajánlott kerülni. Alaposan, lassan rágjuk az ételt, mivel már a nyálban lévő amiláz enzim elkezdi bontani a szénhidrátokat.

Teljes értékű, friss házi zöldségek bevitelét növelje. Késő este ne étkezzen. Lefekvés előtt három vagy három és félórával ne egyen semmit.

Ajánlott lassabban, alapvetően nyugodt körülmények között rágni az ételt.

Jó a divat, és milánói kifutói hókuszpókusz, de a hasnál ne feszüljön a ruha.

Önmagában az édességek, a cigi, savtartalmú italok, mint a bor, a citromfélékből készített gyümölcslevek, a paradicsom, a röviditalok, a kávé, a szénsavas italok mind-mind segíthetik a panaszok fokozódását.

És a sornak nincs vége, mert a paradicsomszósz, fokhagyma ugyancsak serkentheti a sav visszaáramlását.

Ágyban fekvéskor, emelje meg az ágy fej részét húsz centivel. Miért? Így megakadályozza a sav visszaáramlását, ami azért is megfontolandó, mert éjszaka fokozottabb a savtermelés. Jobb oldali fekvési pozíciót is érdemes előnyben részesíteni.

Hasznos kerülni azokat a gyógyszereket (már amennyiben lehetséges), amelyek a nyelőcső alsó szakaszában csökkentik a nyomást: borsmenta, bizonyos hörgőtágító (theophyllin), nitrátkészítmények, vérnyomáscsökkentők (kalcium-antagonisták), izomlazítók, gyulladáscsökkentők, antidepresszánsok, szorongáscsökkentők.

Párolt zöldségek, barna rizs, basmati rizs mind kedvező hatást biztosít.

Ha ezek ellenére továbbra is panaszok vannak, akkor ugrunk további kezelési lehetőségekre.

A reflux kezelése vény nélküli gyógyszerekkel

Mi van, ha nem elég az életmódváltás? Ha még mindig jelentkezik a gyomorégés, és a többi kellemetlen tünet? Mit lehet akkor tenni?

Gyomorvédők

Ebbe a csoportba olyan készítmények tartoznak, melyek nem is a sav mechanizmusába szólnak bele, hanem a gyomornyálkahártya védekező folyamatait segítik. Ide tartozik például a szukralfát, melynek nagy előnye, hogy mivel nem szívódik fel, kevés mellékhatása van.

A többi gyógyszercsoporttal (savközömbösítők, savcsökkentők) nem szabad használni, mert a savas közeg elengedhetetlenül fontos, hogy a szukralfát kifejtse jótékony hatását. A főétkezések előtt, valamint lefekvés előtt is lehet bevenni belőle.

Alginátok

Korábban már szó esett a savtasakról, mely nem csak refluxbetegben alakul ki, hanem egészségesekben is. A különbség az, hogy gyomorsav visszaáramlás esetén nagyobb ez a tasak.

Miután ettünk, kb. 15-20 perc múlva alakul ki, és két óra hosszán át áll fenn a nyelőcső és a gyomor határvonala alatt. Reflux esetén ez feljebb húzódik a nyelőcsőbe és kellemetlen gyulladáshoz járulhat hozzá.

Erre szolgálhat részmegoldásként az alginát, melyet egy algafajból vonnak ki.

A gyomorsavval reagálva egy gélréteget képez, amivel lényegében beborítja a gyomortartalmat, és nem engedi visszaáramolni a falatot a nyelőcsőbe. Ezen felül a savas tasakot is „előrébb tolja” a gyomor túlsó vége felé.

Mivel nem szívódik fel, ezért nincs mellékhatása, pár perc után, és akár 4 órán keresztül is hat.

Savközömbösítők

Közömbösítik a savat. Tényleg ennyire egyszerű. A sav kémhatásának emelésével csökkentik a savasság mértékét. Gyorsan, bevételük után már 5-10 perccel hatnak.

Szódabikarbóna

Szerintem ezt nem szükséges bemutatni. A gyomorban hirtelen lúgosítják a savat, fokozódik a gyomor féregszerű mozgása, ami továbbítja a falatokat a vékonybélbe. A gyomorban szén-dioxidra (ezért kell böfögni), nátrium-kloridra (sima asztali só), és vízre bomlik. Naponta akár hatszor vagy hétszer is alkalmazható, mert gyorsan elvesztik hatását.

Magnézium, alumínium és calcium készítmények

A másik csoport tagjainak nincs lúgosító hatásuk, mert csak kismértékben szívódnak fel. A legtöbb kapható szer kombinálja a hatóanyagokat, mivel az egyik hátrányával kiüthető a másik hátránya.

Például a magnézium tartalmúaknak székletlazító hatásuk van, míg az alumínium típusúaktól székrekedés alakulhat ki. Együttesen azonban remekül megvannak egymás mellett.

Ha a vesefunkció csökkent, tilos őket alkalmazni, mert agyi problémát idézhetnek elő. Naponta négyszer lehet őket használni, és körülbelül 20-30 percig hatnak. Az alumínium típusúakat lehetőleg hat hétnél tovább ne alkalmazza.

A reflux kezelése vényköteles gyógyszerekkel

Két nagyobb csoportot különíthetünk el:

H2 blokkolók (ranitidin, famotidin)

Enyhe fokú, alkalmanként előforduló refluxban szokásos alkalmazni, amikor nincs gyulladásban a nyelőcső. Lényegük, hogy csökkentik a gyomor sósav elválasztását.

Fő előnyük, hogy használatuknak köszönhetően a nyálkahártya károsodás „elindul” a gyógyulás útján.

Persze ez csak akkor érhető el, ha folyamatos a kezelés, körülbelül négy vagy nyolc hétig szükséges alkalmazni a készítményeket. Innentől kétesélyes a dolog.

Vagy este egyszer lefekvés előtt érdemes bevenni, vagy napi kétszer, vagyis reggel is. Bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba lép (warfarin, teofyllin).

Protonpumpagátlók (pantoprazol, omeprazol, lanzoprazol, rabeprazol, esomeprazol)

Gyakori panaszok, a nyelőcső gyulladása esetén a protonpumpagátlókat javasolják. Működésük lényege, hogy csökkentik, vagy akár teljesen leállítják a savtermelést.

A savelválasztás folyamatának gátlásával akár teljes blokkot alakítanak ki.

Nem szabad őket más savcsökkentővel együtt adagolni, reggelenként étkezés előtt fél órával ajánlatos bevenni a gyógyszert.

Mellékhatásként hányingert, bőrkiütést, szédülést, fejfájást, okozhatnak. Mivel a tartós savmentes állapot baktériumok megtelepedését idézheti elő, növekszik a tüdőgyulladás, és a bélflóra felborulás (dysbiosis) kialakulásának esélye is.

A mellékhatások miatt csak körültekintően alapos indoklással ajánlott őket alkalmazni, és ha lehetséges, minél rövidebb ideig.

0 hozzászólás

Hasonló bejegyzések

A Hashimoto betegségről minden, ami lényeges

A Hashimoto betegségről minden, ami lényeges

A Hashimoto pajzsmirigy betegség az egyik leggyakoribb pajzsmirigy autoimmun betegség, és ebben az esetben a szervezet saját immunrendszere támadja meg a pajzsmirigy sejtjeit. Ennek eredményeképpen a pajzsmirigy működése végül lassulhat, ami különböző tüneteket...

bővebben