A lényeg, hogy ez egy enzim (folyamatokat gyorsító fehérje), és az aminosavak (fehérjék alapegységei) anyagcseréjében vesz részt.

Az orvostudományban gyakran előfordul, hogy ugyanazt a betegséget, vagy jelenséget többféleképpen hívják. Hogy miért, én sem értem, de szükséges ezt tisztázni, hogy ne legyen kavarodás. Szóval a GOT másképp nevezve lehet:

• AST: aszpartát transzamináz
• ASAT/AspAT/AAT: aszpartát aminotranferáz
• SGOT: szérum glutamát oxálacetát transzamináz

Normál körülmények között 0 és 37 U/l között mozog az értéke.

Mit csinál pontosan a GOT, azaz glutamát oxálacetát transzamináz?

Ahogy korábban említettem ez egy enzim, és „felpörget” bizonyos folyamatot, hogy az gyorsan menjen végbe. Jelen esetben L-aszpartátból, és alfa ketoglutarátból varázsol oxálacetátot ,és L-glutamátot.

Hol fordul elő ez az enzim?

A májban, szív és vázizomzatban, vesében, agyban, hasnyálmirigyben, tüdőben, fehér- és vörösvérsejtekben. Többségében (80%) a sejtek erőműveiben, vagyis a mitokondriumokban találhatók, de a maradék 20%-ban azokon kívül, a cytoplasmában.

Mikor lehet emelkedett?

Több esetben is emelkedhet a GOT szintje.

1, Leggyakrabban májbetegségekben, bár a GPT érték májeltéréseknél még pontosabb vizsgálat.

• gyors (acut) májgyulladás
• elhúzódó, krónikus májgyulladás
• májzsugor
• zsírmáj
• elsődleges májdaganat
• májáttét
• gyógyszer mellékhatás
• mérgezések (gomba, vegyi anyag stb…)
• tartós alkoholfogyasztás

2, Szívinfarktus után 5-8 órával emelkedik a szintje

3, Vázizom betegségekben

Miből állapítják meg?

Hagyományos vérvétellel, többnyire könyökvénából.

Mi a teendő, ha eltérés van?

Mivel nagyon sok betegség okozhat eltérést, mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.