Mi az inzulin szerepe az emberi testben?

Mi az inzulin szerepe az emberi testben

Cikkem fókuszában az az élethez nélkülözhetetlen hormon áll, melynek rendkívül sok hatása van a szervezetben.

Az anyagcserénk egyik legfontosabb szabályozója, és működési zavara esetén számos krónikus betegség kialakulásához járulhat hozzá.

Mi az inzulin?

Az inzulin egyike a hasnyálmirigyben termelődő hormonoknak, mely az ételben lévő szénhidrátok, zsírok, fehérjék feldolgozásában játszik kulcsszerepet.

Ha nincs inzulin, akkor a szervezet nem működőképes, persze az is probléma, ha túl sok van belőle.

Lényegében egy szabályozó molekuláról van szó, melynek a legfontosabb feladata a bevitt cukor bizonyos részének eltakarítása a vérből.

Vagyis fő funkciója, hogy a megfelelő, és optimális vércukorszint fenntartását biztosítsa.

Az egyetlen, közvetlenül a cukorraktározásért felelős hormonról beszélünk.

Ellenben több hormon is van (például: glukagon, adrenalin, növekedési hormon, kortizol), amelyek éhezés esetén közrejátszanak abban, hogy a sejtek cukrot bocsátanak ki a véráramba.

Tehát pont ellentétes hatásúak az inzulinnal.

De vajon miért kellett csak egy hormon, ami a raktározásért, cukorpakolásért felel?

Azért, mert szervezetünk nem az állandó kajakínálathoz, hanem a nélkülözéshez szokott inkább.

Ezért is jelent olyan nagy bajt a sok káros “élelmiszer”, melyek valójában hulladékok testünknek, és “segítenek” a hasnyálmirigy működésének elrontásában, valamint betegségek kialakulásához vezetnek.

Az inzulin fő szerepe az, hogy ha bőség van, van normális betevő, akkor a szervezet raktározzon, és megújítsa szöveteit.

De ha kórosan több van belőle, akkor a folyamat visszájára fordul.

Inzulinrezisztencia visszafordítása!
https://dokimondja.hu/eletmod-plusz-optin/

Az inzulinérzékenységet befolyásoló tényezők

Az inzulinérzékenység azt jelenti, hogy mennyire hatékony a kapcsolat a sejtek, és a hasnyálmirigy fő hormonja között.

Például ha Ön kialvatlan, a sejtek is érzéketlenebbek lesznek.

Ergo több inzulin kell ugyanazon hatás eléréshez (cukor sejtbe engedéséhez), mintha kipihent lenne.

Tehát érdemes kipihenni magunkat, mert a kialvatlanság az anyagcserénkre is hat.

Íme további meghatározó példák:

  • Testsúly
  • Rassz
  • Életkor
  • Nem
  • Genetika
  • Bélflóra
  • Dohányzás
  • Alvás
  • Glikogén raktárak feltöltöttsége
  • Pubertás, menszesz, várandósság, menopauza
  • Na-glutamát, gyümölcscukor
  • Menstruációs ciklus

Környezeti hatások:

  • Hőmérséklet (melegben fokozott, hidegben csökkent)
  • Napszak (a hajnali-kora reggeli, és délutáni időben csökkent, délben és éjjel fokozott)
  • Környezetszennyezők (rovarirtók, szerves klórvegyületek, ösztrogénszármazékok, műanyaggyártáshoz használt anyagok) csökkentik

Az inzulinelválasztást befolyásoló tényezők

  • Vércukor
  • Egyéb hormonok (növekedési hormon, adrenalin, szteroid, ösztrogén, D-vitamin hiány, pajzsmirigy)
  • Fehérjék, zsírsavak
  • Gyógyszerek
  • Betegségek (láz)

A cukoranyagcserére gyakorolt hatás

A szervezetünk egyensúlyra törekszik akárcsak mi. Nem jó ha egy nő azt hallja párjától egész nap megállás nélkül, hogy szeretlek, de az sem, ha egyszer sem mondja ezt a szót a “lovag”.

Ugyanígy az emberi test is bizonyos egyensúly mentén érzi jól magát.

Ezért vannak a laborleletben referencia tartományok, hogy melyik paraméter mettől meddig jó. Az se jó ha valami kevesebb mint kéne, meg az sem, ha több.

Ha eszünk, akkor az abban lévő szénhidrátok végül felaprózódnak egyszerű cukormolekulákká (glükózzá) és ezek a bélből felszívódnak a véráramba.

Az egyszerű cukrok nagyon fontosak, mert a sejtek fő energiaellátását biztosítják.

Most jön a lényeg:

A cukormolekula önállóan nem képes bejutni a sejtekbe, mert a sejt nem tudja beengedni őket.

Miért?

Mert nincs kulcs a saját bejárati ajtajához, nem tudja kinyitni, ehhez segítségre van szüksége. És itt jön képbe a blogcikkem főszereplője.

A hasnyálmirigyben lévő béta sejtek észlelik, hogy étkezés után megnőtt a cukor mennyisége a vérben, és mivel tudják, hogy ez az állapot sokáig fennállva káros hatású, a helyzet megoldása miatt kulcsost (inzulint) küldenek.

Azért, hogy kinyissák a sejteken lévő ajtót, és beengedjék a cukrokat.

Ennek következményeképpen a cukrok beáramlanak a sejtekbe, csökken a vérben lévő glükózkoncentráció, és az inzulin mennyisége is csökken a vérben, hiszen túl sokat sem akar beengedni a kulcsos, nehogy leessen túl alacsonyra a vérben lévő cukorszint.

Ez a libikóka játszódik le étkezések után, hogy a cukoregyensúly fennmaradjon.

Miután a sejtekbe bekerült a cukor, két lehetőség van: az egyik esetben a sejt azonnal felhasznál valamennyit energiaként, másik esetben elraktározódik későbbi ínséges időkre.

A cukor 30-40%-át az agy veszi fel a vérből, további 30-40%-ot az izmok hasznosítanak, a maradék glükózt a többi szerv veszi fel.

A zsíranyagcserére gyakorolt hatás

Az inzulin mindegyik szövetben, percek alatt fokozza a zsírsavképződést.

Sőt nem csak az előállításban segédkezik, hanem ez az egyetlen hormon, ami a vérzsírtárolás folyamatát is koordinálja a májban és a zsírszövetben.

Az inzulin valószínűleg szerepet játszik a koleszterinépítésben, és ugyancsak a koleszterin raktározásban.

A fehérje-anyagcserére gyakorolt hatás

A fehérjék előállítását is serkenti a hasnyálmirigy legfontosabb hormonja, mert ennek hiányában fokozódik a fehérjék bontása.

Mindezt úgy teszi lehetővé, hogy a fehérjéket alkotó aminosavak sejtekbe jutását támogatja, és felügyeli azok beépülését a fehérjékbe.

Miért baj, ha sok van belőle?

Valamennyi inzulin mindig jelen van a szervezetben, de ha valaki éhezik, vagy böjtöl, akkor csak kis mennyiségben. Ilyenkor a sejtek, a korábban elraktározott cukrot kiengedik a vérbe, és a vércukorszint állandó marad.

Életmód plusz
https://dokimondja.hu/eletmod-plusz-optin/

Azonban ha valaki lekanalazott egy halászlevet juhtúrós sztrapacskás pörcös ebédet somlói galuskával, a hasnyálmirigy nagyon ontja magából a vércukrot csökkentő hormont.

Annyira, hogy például a sok finomított szénhidrátbevitel esetén a béta sejtek át is eshetnek a ló túloldalára, és túl sok vércukorcsökkentő hormont küldenek a sejtekhez, kis időre túlságosan lecsökkenthetik a vércukorszintet, azaz hypoglicaemia alakulhat ki.

Enyhébb esetben ezt az állapotot magyar nyelv kajakómának hívja. Szerencsére ez többségében átmeneti állapot, és előbb-utóbb rendeződik. Egy ideig…

Ha sok a szennykaja, akkor felborul az egyensúly, és betegség fog kialakulni. Ezt igazolja a több, mint 1 millió magyar cukorbeteg is.

Hypoglicaemia fordulhat elő akkor is, ha valaki túl sok inzulint ad be magának, vagy olyan gyógyszert szed nagyobb dózisban, ami ilyen hatást válthat ki (remegés, rosszullét, látászavar, sápadtság, szívdobogás, stb..)

A magas inzulinszint hátterében állhat:

  • insulinoma: egy olyan jóindulatú daganattípus, ami kontrollálatlanul, időszakosan inzulint választ el, és okoz alacsony vércukorszintet
  • inzulinrezisztenca: a 2-es típusú cukorbetegség előkapuja, nagyon gyakori
  • cukorbetegség: 2.es típusban, terhességi cukorbetegségben
  • elhízás: mivel az esetek jó nagy többségében inzulinrezisztencia is fennáll, ezért egyértelmű, hogy ebben az esetben is kínlódik a hasnyálmirigy a sok inzulintermeléssel
  • cushing-szindróma: kortizol mennyiség megnövekedése hatással van a hasnyálmirigy működésre is
  • fogamzásgátlók szedésekor

Miért baj, ha kevés van belőle?

Azért, mert akkor pótolni kell. Ahogy a bevezetőben írtam, ha nincs inzulin, akkor élet sincs.

Ezért például 1-es típusú cukorbetegségben, ahol a béta-sejtek elpusztulnak, muszáj bejuttatni a szervezetbe, mert ha ez nem történik meg, akkor a páciens – akár rövid lefolyással – kómába esik, és megfelelő terápia nélkül eltávozik az élők sorából.

Egyéb hatások

A fókuszunkban álló hormon nem csak a vércukor szabályozásában vesz részt, hanem “elég sok mindenbe beleszól”.

Például a kognitív funkciók, zsírbontás, programozott sejthalál, étvágy, immunműködés, vagy a génkifejeződés folyamataiba.

Így válhat érthetővé, hogy a vérben lévő rendellenesen magas koncentrációja miért okozhat olyan sok káros hatást.

Az inzulin és az agy

Ma már bizonyítékaink vannak arra, hogy az inzulin ugyancsak központi szereplőként vesz részt az agyi működés során.

Beleszól abba, hogy az idegsejtek meddig éljenek.

A tanulás, memória, energiaszabályozás, nemi hormonális hatások folyamatát is befolyásolja.

Mennyi a normál értéke laborban?

Az éhgyomri normál értéke 5 mIU/L, felső határa 10 mIU/L.

Javasolt (főleg, ha inzulinrezisztencia diagnózisa felmerül) nem csak ezeket a paramétereket nézni, hanem terheléses vércukorvizsgálatot elvégeztetni (3 pontos többnyire elég) inzulinszint meghatározással.

Összefoglalás

Manapság különösen látótérbe került ez a hormon, nem véletlenül, hiszen rendellenes működése számos betegség kialakulásához vezethet.

Azt érdemes megjegyezni, hogy önmagában nem az inzulinnal van gond, hanem ha kevés van belőle az se jó, ha meg sok az sem.

Hogyan lehet újra normál szintre beállítani az értékét?

A korrekt válaszhoz egyedi megközelítés szükséges, és mindenképp ajánlott konzultálni belgyógyász szakorvossal.

Hasonló bejegyzések

Az inzulinrezisztencia 5 oka, tünetei, kezelése

Az inzulinrezisztencia 5 oka, tünetei, kezelése

Már a csapból is ez a téma folyik, mégis szinte sehol nem látom azt feltüntetve, hogy keletkezésüket, lefolyásukat, és ezáltal terápiájukat is figyelembe véve különbségek lehetnek inzulinrezisztens (rövidítve: IR) betegek között. Hiába mondjuk például Annára és...

bővebben
Zsírmáj okai és kezelése

Zsírmáj okai és kezelése

Az egyik leggyakoribb népbetegség a zsírmáj, minden negyedik ember érintett lehet, mégis a legtöbb esetben egyáltalán nem kezelik, pedig ez a jelenség a máj vészriadója. Normál esetben a zsírsejtek nem halmozódnak fel nagy mennyiségben a jobb bordaív alatt elterülő...

bővebben

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .