Inzulinrezisztencia

inzulinrezisztencia

A cukorbetegséghez vezető út 2. stádiuma az inzulinrezisztencia. Az első stádiumról itt írtam. Már a csapból is ez a téma folyik, mégis keletkezésüket, lefolyásukat, és ezáltal terápiákat is figyelembe véve különbségek lehetnek inzulinrezisztens (rövidítve: IR) betegek között.

Ha az inzulinrezisztencia sokáig kezeletlenül marad, akkor előbb utóbb prediabetesz, majd cukorbetegség alakulhat ki.

Hiába mondjuk például Annára és Pannára is, hogy ebben a kórban szenvednek, mégis más lehet a kezelésük.

Mit jelent a szó, hogy inzulinrezisztencia? Bontsuk ketté.

Az inzulin „egy futár”, aminek legfőbb funkciója az, hogy a véráramból a cukrot (glükózt) beviszi a sejtekbe.

A rezisztens szó azt jelenti, hogy ellenálló.

Tehát a sejtjeink ellenállnak, megfelelő inzulinválaszt csak a “normálistól” több inzulin tud kiváltani.

Hogy miért? Na ez a nagy kérdés…

És többféle válasz van, úgyhogy merüljünk bele a részletekbe!

Az inzulinrezisztencia (IR) okai és típusai

Nézzük át röviden, hogy pontosan milyen típusok vannak!

1. Genetikai eredetű inzulinrezisztencia

Ritkán, de mégis előfordulhatnak olyan esetek, amikor genetikai mutáció miatt károsodik az inzulinreceptor (az a hely, ahol az inzulin kapcsolatba lép a sejttel), korábbi példában “ajtónak” hívtam.

Vagy az is elképzelhető, hogy valamiért kevés van ebből az inzulinreceptorból.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezek az esetek extrém ritkák, és az inzulinrezisztens állapotok többsége más okból alakul ki, így gyógyíthatóak is.

2. Természetesen előforduló inzulinrezisztencia

Furcsa lehet a megnevezés, de az emberi élet során több alkalommal is teljesen „normális”, hogy inzulinrezisztens állapot alakul ki.

Például gyerekkorban a nagy ütemű növekedés időszakában (növekedési hormon többlet miatt), várandósságban vagy serdülőkorban.

Vagyis ezekben az esetekben olyan hormonok aktívak (növekedési, nemi, mellékvesekéreg, várandós), melyek „lenyomják az inzulin hatását”.

Persze, ha ezek az állapotok megszűnnek, akkor elméletileg minden újra a normális mederbe kerül. Abban az esetben kell cselekedni, ha mégis a cukorháztartás zavara észlelhető.

Például a várandóssághoz kapcsolódó cukorbetegségben, ekkor szigorú diétára van szükség, hogy az emelkedett vércukormennyiség ne rombolja a magzat élettani funkcióit.

Ugyanis ha nő az anyai vércukor, akkor a magzati cukor is magasabb lesz.

Ez fokozott inzulin termelést okoz a fejlődő szervezetben, aminek következménye a magzat testsúlyának növekedése.

Az anyából csak a vércukor jut át akadálytalanul a méhlepényen keresztül, az inzulin nem.

Sajnos a várandósság alatt kialakult terhességi cukorbetegség jelentősen emeli a későbbi életszakaszban kialakuló cukorbetegség valószínűségét.

3, Inzulinelválasztás elsődleges zavara

Hasonlóan a klasszikus inzulinrezisztenciához, ebben a kórformában is fontos a környezeti hatások, stressz, táplálkozási anomáliák előfordulása.

Gyakran hangsúlyosabb a vércukor-ingadozás mértéke, mint a korábbi esetben, ezért a tünetek is másabb jellegűek.

A HOMA-index jellemzően normál szinten mozog, hiszen éhgyomri magas inzulinszint-emelkedettség nincs (nem úgy, mint a klasszikus verziónál).

Vagyis ebben az esetben inkább csak a terheléses vércukor teszt fedi fel az IR-t, és az éhgyomri értékek tévútra vezethetnek.

4, Kóros soványsághoz társuló inzulinrezisztencia

Felszívódási, emésztési, pszichés zavarok után jelentkező típus.

Főleg az étkezések után fordul elő magas inzulinszint, a vércukorszint ingadozik, az alapanyagcsere lelassul.

A női ciklus felborulásának hátterében ebben az esetben elsősorban nem a magas inzulinszint, hanem az agyi hormonközpont nem megfelelő stimulálása áll.

Ebben az esetben a napi 3x-i étkezéssel szemben 5x is lehet étkezni naponta.

5, „Hagyományos” Inzulinrezisztencia

Ez a leggyakoribb típus, amikor gyengül az inzulin vércukor „sejtbevivő” hatása, és kompenzálásként a hasnyálmirigy még több inzulint termel. Erről az állapotról már volt szó ebben a cikkben.

Képzelje el, hogy ínycsiklandozó vacsorát rendel egy étteremből. Fél óra múlva csenget valaki az ajtaján, ön pedig a kanapéról félálmosan feltápászkodva kinyitja az ajtót, és átveszi a futártól a finom falatokban bővelkedő csomagot.

Egyik nap ugyanúgy rendel, mint korábban, de hiába csenget a futár, ön valamiért nem hallja meg.

Mintha csökkent volna a hallása.

Ezért a futár felhívja az éttermet, és szól hogy probléma van, nem tudja kézbesíteni a rendelt ételt.

Az étterem küld még egy futárt, így már 2-en nyomják a csengőt, sőt kiabálnak is, hogy megérkezett az étel.

Ezt már ön is meghallja, hiszen erősebb az inger, hangosabb a jelzés.

De a folyamat sajnos halad előre, az idő előrehaladtával ahogy rendeli későbbi időpontokban az ételt, a vendéglátóhely vezetősége egyre több futárt küld egyszerre, de egyszer csak már nem tudják kézbesíteni az ételt, mivel Ön szinte majdnem megsüketült, és már több futárt sem tudnak küldeni, mert már majdnem csődbe ment a cég…

Ha egészséges, a sejtek könnyen felveszik a cukrot a sejtekbe.

Tehát az inzulin, mint energiaraktározó hormon, a fenti példában a “futár”, könnyen teljesíti a feladatát, eljuttatja a sejtekhez az éltető és energiát adó tápanyagot.

Ebben az esetben sajnos ez nem működik megfelelően.

Több inzulin kell a sikeres sejtbe történő bejuttatásához, ezért a hasnyálmirigy, ami a fenti példában az étterem volt, több és több inzulint (futárokat) küld .

Nyilván ennek a szervnek is limitált a teljesítőképessége, és előbb-utóbb kimerül, a futárok nem tudják kézbesíteni a csomagot, ott maradnak a sejt előtt tanácstalanul.

Mivel a sejtek nem képesek felvenni a cukrot (a példa szerint az ételt), ezért kószálnak össze-vissza a véráramban.

Ha drasztikusan megnő a véráramban a cukormennyiség, már cukorbetegségről beszélünk.

De önmagában az inzulinrezisztencia is óriási probléma.

Ennek a kóros állapotnak sokféle tünete lehet, de az is előfordulhat, hogy némán, tünetmentesen, csak babatervezés során derül ki.

Persze a betegség létrejöttében szerep jut egyéb genetikai hatásoknak (családban előforduló cukorbetegség), de ennél sokkal inkább a környezeti tényezőknek jut hangsúlyos szerep.

A stressz, mozgáshiány, rendszertelen, finomított szénhidrátokban gazdag étrend, mind növeli a kór kialakulásának esélyét.

Ehhez a típusú IR-hez többnyire túlsúly társul, nehezített a fogyás, mindig magas az inzulin-szint, tehát a HOMA-index is magas lesz.

Fontos megjegyezni, hogy a testzsír objektív megítéléséhez nem elég a testtömeg-indexet meghatározni.

Ki kell egészíteni haskörtérfogat méréssel, és/vagy ha még pontosabb adatot szeretnénk, olyan készüléket kell használni (például: InBody készülék, vagy ha ez nem elérhető Dexa, vagy hasi MRI), melyek a testösszetételt, a testzsír mennyiségét, annak arányát, és az izomtömeget is meg tudják mérni, ráadásképpen az alapanyagcsere becslésére is alkalmasak.

Mivel folyamatosan fárad a hasnyálmirigy, hosszú távon megfelelő változtatás nélkül cukorbetegséget megelőző állapot (prediabetesz), majd cukorbetegség alakulhat ki.

Ha csökkenti a testsúlyt, akkor mérséklődhet a magas inzulinszint, és a tünetek is enyhülni fognak.

Az inzulinrezisztencia előfordulása

Egyre gyakrabban találkozhatunk az inzulinrezisztencia kórképével, és nem is csak önmagában fordul elő, hanem sok betegség kísérőjelenségeként is.

A metabolikus-szindróma alapja, de például különböző daganatokban (sejtosztódást stimuláló hatás miatt), szívkoszorúér betegségben, magasvérnyomás-betegségben, érelmeszesedésben, magas koleszterinszint, túlsúly, elhízás, zsírmáj, krónikus vesebetegség, PCOS, Alzheimer-kór, vakság, idegbántalom (neuropatia), és merevedési zavar esetén is éreztetheti kedvezőtlen hatását.

Világszerte az IR előfordulása felnőttek között 15,5-46,5% mozog.

Minden 2-es típusú cukorbeteg inzulinrezisztens, de nem minden inzulinrezisztens cukorbeteg.

De könnyen azzá válhatnak. Nem csak a női nemet érinti a kór, férfiakban is kialakulhat.

Sokszor felfedezetlen és kezeletlen marad a betegség.

Ha valakinél nem igazolódik a diabetesz, attól még inzulinrezisztens lehet.

És még akkor kellene mindent megtenni a kezelésért, hogy a következmények ne alakuljanak ki.

Viszont a valóság az, hogy sokáig észrevétlenül fejlődik a betegség, gyakran csak a jelentős, életvitelt megnehezítő tünetek jelentkezésekor derül ki, hogy hormonzavar áll a háttérben.

Legtöbbször akkor, amikor a nőgyógyász vérzészavar, meddőség, PCOS miatt felveti ezt a diagnózist, mely vérvétellel igazolást nyer.

Az inzulinrezisztencia tünetei

Az inzulinrezisztencia tünetei nagyon változatosak lehetnek. Egyáltalán miért van rosszul egy inzulinrezisztens egyén és miért hízhat?

Ha a megborult anyagcserehelyzet, rossz táplálkozás és egyéb életmódi tényezők miatt az inzulin hirtelen betessékeli a sejtekbe a cukrokat, akkor ezt sokként érzékeli a szervezet. A mellékveséből stresszhormonok szabadulnak fel, melyek az inzulinrezisztencia bizonyos tüneteiért felelnek:

  • a vércukor-ingadozás miatt kialakuló édesség utáni heves vágy, szénhidrátfüggőség, ingerlékenység
  • izzadás, fáradtság, aluszékonyság, szívdobogásérzés, nem megmagyarázható idegesség, remegés

Illetve egyéb tünetek is jelentkezhetnek mint:

  • alvászavar a hajnali vércukorszint csökkenés miatt, éjszakai éhség, szorongás, étkezés utáni kajakóma
  • cikluskimaradás, vérzészavar, memóriaromlás, hangulatzavarok, remegés
  • szájszárazság, feledékenység, szikralátás: fénylő pontok a szemek előtt
  • fokozódó zsírpárnák emelik a testsúlyt, túlsúlyosság elhízásba torkollhat
  • különböző bőrtünetek is jelentkezhetnek, nőknél hajhullás (fokozott férfihatás miatt), zsírosodó bőr, fokozott szőrnövekedés, pattanások kialakulása. Előfordulhat, hogy hajlatoknál, nyakon, végtagokon megvastagszik a bőr, és szürkésen elszíneződik (acanthosis nigricans)

Az inzulinrezisztencia diagnózisa

A tünetek és más kórjelző tényezők alapján az orvos terheléses vércukorvizsgálatot (OGTT-t) rendelhet el, melyhez inzulinszint mérés is párosulhat.

Ennek kapcsán vérvétellel megmérik az éhgyomri inzulin- és vércukorszintet, majd 75 gramm szőlőcukrot vízben elkevernek. Ezt felhörpinti a páciens, és bizonyos időközönként (pl.: 30-60-90-120 percenként) újbóli vérvételekkel meghatározzák a cukor- és inzulinszinteket.

Időbeli eloszlást nézve kirajzolódik két görbe, ami jó képet ad a szénhidrát-háztartás állapotáról.

A cukros “lötty” egy óra alatt majdnem teljesen felszívódik, így a vércukorszintnek a kezdeti emelkedés után a második óra végére a kiinduló értékre kellene érkeznie.

A következő esetekben ajánlott a cukorterheléses vizsgálatot elvégeztetni:

  • Ha a reggeli vércukor érték több, mint 6 mmol/l.
  • Ha a Hgba1c 5,6% feletti.
  • Ha a vizeletvizsgálatban fehérje, és/vagy cukor, és/vagy keton volt.
  • Ha korábban terhességi cukorbetegséget állapították meg (2-3 évente ismételni érdemes a cukorterhelést).
  • Ha a családban közvetlen felmenők között 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáltak.
  • Ha korábban cukorbetegség előtti betegségeket állapítottak meg (csökkent glükóztolerancia, kórosan emelkedett éhgyomri vércukorszint).
  • Testtömeg-index (BMI) 30 feletti, és haskörtérfogat férfiakban magasabb, mint 102 cm, nőkben magasabb, mint 88 cm. (A testtömeg-index önmagában csak nagyon korlátozottan alkalmas az anyagcsere megítélésére, mivel csak a magasságot és a testsúlyt veszi figyelembe. A zsírmennyiséget és az izomtömeget nem, ezért fontos kiegészíteni haskörtérfogat méréssel.)
  • Ha Önnek magasabb vérzsír-, koleszterin-, húgysavszintje van, magasvérnyomás-betegségben szenved, zsírmája van.

Először is a vizsgálat szempontjából nehézség, hogy az inzulin-elválasztást sok tényező befolyásolja.

Mivel az inzulinérzékenység a reggeli órákban a legrosszabb, ezért a vizsgálatot a reggeli órákban (7 órai kezdettel, de feltétlenül 8 óra előtt) kell megkezdeni.

A női ciklus is módosítja az inzulinérzékenységet, tüszőrepedés után rosszabb.

Ha pajzsmirigy-betegség, vagy más krónikus betegsége van, akkor addig ne végeztesse el a vizsgálatot, míg azok egyensúlyi állapotba kerülnek.

Természetesen az emelkedett vércukor, a fehérjék, a zsírok, más hormonok (növekedési hormon, adrenalin, női nemi hormonok, pajzsmirigy hormonok), D-vitamin-hiány, fogamzásgátló, szteroid, kortizol-szint (stressz), gyógyszerek (béta-blokkoló), betegségek, láz is befolyásolhatja az eredményt.

Sőt, már ha csak az ételre gondol, az is inzulinelválasztást eredményezhet.

A lényeg, hogy a vizsgálat előtti napon kb. este 8 óra után már ne egyen semmit, vizet természetesen este is, és a vizsgálat napján is lehet inni. A szokásos fontos gyógyszerek bevehetőek.

Ha valaki inzulinrezisztens vagy cukorbeteg és kontroll cukorterhelés történik, akkor a metformin hatóanyagú gyógyszert a teszt előtt 2 héttel már fel kell függeszteni, a többi cukorgyógyszer elhagyása mindenképp orvosi felügyelet mellett lehetséges.

A teszt elvégzése előtt 3-4 nappal megerőltető fizikai aktivitás már ne legyen! Lehet sétálni, de mind a futás, mind az edzés maradjon ki ezekben a napokban!

Étkezzen úgy a megelőző napokban is, mint ahogy alapvetően szokott, ne születésnapi party vagy más ünnepség után végezze el a tesztet!

Ha megbetegszik, belázasodik, köhög, bármiféle tünete van, halassza el a vizsgálatot, mert fals eredménye lesz!

Ha az alvása nem volt kielégítő (!!!), vagy nem úgy pihent ahogy szerette volna, akkor is halassza el a vizsgálatot, mert ugyancsak téves lehet az eredménye!

A vizsgálat alatt ne sétáljon, ne gondoljon az ételre sem, mert már a gondolat is inzulinelválasztást okozhat! Néhány korty vizet ihat, ne nézze a tabletjét, mobilját, ne menjen olyan emberrel a vizsgálatra, akiről tudja, hogy bármelyik pillanatban felidegesítheti, mert a stresszhormonok is módosíthatják az eredményt!

Az éhgyomri inzulin normálértéke 5 mlU/L maximum 10 mlU/L.

Kórosnak mondható, ha a vércukorszint nagy emelkedése tapasztalható, ha a 60. percnél a kezdetihez képest nagyobb mint 2 mmol/l emelkedés látható. Ugyancsak anyagcserezavar feltételezhető, ha 120. percnél a vércukorszint a normál érték alá csökken.

Gyanús és kóros ha már magas az éhgyomri és/vagy megterhelt inzulinértékek, főleg ha a 120 perces inzulinérték is magas. A 120. percnél a kiinduló inzulin háromszorosa alá kellene mennie az inzulinértéknek.

Egyértelmű ajánlás nincs, de közelítőleg a következő mondható tehát a két görbéről.

A megfelelő, élettani vércukorgörbe:

  • 0 perces, éhgyomri vércukorérték legyen 4, max 5 mmol/l!
  • 60 perces vércukorérték legyen 6, max 7 mmol/l alatt!
  • 120 perces vércukorérték essen vissza a 0 perces értékre, de semmiképpen se alá!

A megfelelő, élettani inzulingörbe:

  • 0 perces inzulinérték optimalisan 5 körül, de maximum 10mlu/l alatt
  • 60 perces inzulinérték kb 50 mlu/l alatt
  • 120 perces inzulinérték 15, de max 25 mlu/l alatt

A HOMA-index (éhgyomri vércukor és éhgyomri inzulin szorzatát el kell osztani 22,5-tel) segít az inzulinrezisztencia diagnózisának megállapításában, ugyanis, ha az érték 2 fölötti, az IR hajlamra utal, ha nagyobb, mint 4 akkor már IR-ről van szó. 2,5-ös érték felett a zsírmáj kialakulása megkezdődik, amit mindenképp jó elkerülni.

Persze csalóka is lehet az eredmény, mivel ahogy korábban említésre került, az inzulinelválasztás elsődleges zavarában mégis normál tartományban lehet a Homa-index.

Ezért szükséges mindig az összképet nézni, és nem csak az étkezés előtti értékekre alapozni a diagnózist.

A továbbiakban a klubtagok számára látható információ:

Melyek az inzulinrezisztencia következményei?

Miért van az, hogy van olyan egyén, aki elhízott, még sincs inzulinrezisztenciája vagy cukorbetegsége, míg vékonyabb társának van?

Miért lehet, hogy két embernek ugyanannyi a testzsír mennyisége, mégis az egyiknek van inzulinrezisztenciája, de a másiknak nincs? Mitől függ, hogy kiben alakul ki a betegség?

Mi a megoldás és a gyógyulás hagyományos inzulinrezisztencia esetén?

warn msg
A további tartalom csak klubtagoknak érhető el.

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Bejelentkezés hozzászóláshoz

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Hasonló bejegyzések

X

Elfelejtette a jelszavát?

Csatlakozzon!