Miért hazugság az esetek 99%-ban, ha a vendéglátó, vagy pincér azt mondja az étkezés után, hogy kedves egészségére?
És miért kellene azt mondani, hogy kedves betegségére?
A minap egy étterem teraszán vacsoráztam, és elgondolkodtam azon, amit a pincér mondott.
Képzelje el, hogy valamilyen oknál fogva étteremben, vagy máshol vendégségben várja a finom falatokat.
Lehet ez esküvő, szülinap, névnap, ballagás, keresztelő, vagy akár egy egyszerű kiruccanás a városba, a lényeg, hogy valaki főz, süt a gyomrára, és nem a lakásában, házában fog otthoni ruhában, mackóban, vagy pizsamában enni.
Tehát Ön epekedve, korgó hassal ül az asztalnál, már tudja, hogy mi lesz a menü, és nagyon várja, hogy mikor kezdi el végre élvezni az ízek kivételesen nyálcsorgató kombinációját.
Mikor a menü végére ért, akkor pedig általában az ismerős, rokon, vagy a pincér megkérdezi, hogy ízlett-e minden fogás.
Ha igen a válasz, miközben pakolja el a tányérokat, annyit mond közben, hogy: kedves egészségére!
De az esetek többségében valójában azt kellene mondania, hogy…
Kedves betegségére!
Tudom ez bunkóság lenne a részéről, és nem is a pincért, vagy a vendéglátót hibáztatom. Mégis ha a dolog egészségre gyakorolt hatását nézzük, többnyire ez az igazság.
Nem akarom, hogy ez egy negatív hangvételű bejegyzés legyen, de mit lehet tenni akkor, ha Magyarország dobogós elhízásban, rákbetegségekben, és szív-érrendszeri (tehát például szívinfarktus, agyi infarktus) betegségekben.
Mert sok esetben az ételek ínycsiklandozó kavalkádja jó az izlelőbimbóinak, de káros a szervezetének.
Paradox helyzet, ráadásul erre még elhangzik egy tudatos megerősítés is, hogy kedves egészségére…
Jó lenne, ha azt segítené, nem pedig a betegséget, amiről valójában lehet nem is tud, hogy szervezetét már sújtja…
Pedig van olyan alternatíva, ami finom, és nem a túl korai enyészetbe tereli a testét, hanem éltet, és hozzájárul, hogy minél tovább éljen.
Vegyünk egy gyakori példát. Hamburger és sültkrumpli kis salátával. Már a WHO is közölte, hogy a vörös húsok hozzájárulhatnak a rákképződés serkentéséhez (pl.: vastagbél és prosztatarák).
Tehát a marhahús fogyasztása is segít abban, hogy bélrákban dobogós legyen Magyarország, és ebben a betegségben sokan haljanak meg.
Tudom miről beszélek, hiszen volt, hogy egy nap három vastagbélrákot diagnosztizáltam.
Ez a daganat olyan tényezőknek a következménye, amelyek nem csak úgy a semmiből alakul ki, és többségében nem önmagában a genetika tehető fő felelőssé, hanem az életmódunk.
Az olajban készült sült krumpli transzzsírokban tocsog, kevés növényi rosttal ellátott üres kalória (növényi rostból legalább 30g/nap kellene a szervezetének), melyben így “átalakítva” sok tápérték nincs, de legalább annál kevesebb.
Mégis ez az egyik leggyakrabban elterjedt köret. Mert olyan finom…
Persze azért, hogy addiktívabb legyen, nyakon van hintve elég sok sóval, és ezek a trükkök mind hozzájárulnak a több millió magas-vérnyomás betegség kialakulásához is.
Mert akinél 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizálnak, annál a magasvérnyomás-betegség is idővel felüti fejét, de az is lehet, hogy ez utóbbi jelentkezik először, mivel genezisükben metszéspont van, ami az inzulinrezisztencia.
Apropó a kólába is azért tettek korábban sót is, hogy többet igyon belőle, mert így még inkább szomjasabb lesz, persze ezt cukorral “el tudták rejteni”, így nem érződött a sós íz. Apró turpisság az élelmiszeripar mágikus vegykonyhájából.
Jó értem, hogy a hamburger, sült krumpli mellé adott saláta finom, meg jól néz ki, de abba is tesznek úgyis valami feldolgozott élelmiszert, legyen az salátaszósz, vagy olívaolaj, bármi.
Azt is értem, hogy nem csak hamburger, meg sültkrumpli van a világon, hanem sokféle fogás közül lehet választani.
Mégis ha summázom ételeinket, rossz az összkép, mert olyan betegségekben halnak meg emberek tömegével, melyekben nem kellene.
Ilyen a 2-es típusú cukorbetegség, és annak szövődményei is. Noha az új cukorbetegségre kifejlesztett gyógyszerek már segítenek eltolni bizonyos szövődmények bekövetkeztét (vesekárosodás pl.) de mi van a daganatképződéssel?
Eddig a percig nem sikerült csökkenteni a cukorbetegekben a nagyobb rákkialakulás valószínűségét…
Mi emberek szeretjük túlbonyolítani a dolgokat. Általában. Néha annyira, hogy szinte egyszerűbb bonyolítani, mint nem túlgondolni.
Ebben egyértelműen szerepet játszik a mérhetetlen információáradat, amitől egyszerre függ és menekül az agyunk, de mégis sokszor túlgondoljuk életünk számtalan aspektusait.
És lehet, hogy amit egyszerűen kellene megítélni, abba bele sem gondolunk.
Például az étkezések előtt feltette már a kérdést, hogy: ez a menü tényleg az egészségemet szolgálja?
Vagy amit biztos nem kérdez meg Önmagától szervírozás előtt: amit rendelek étteremben ahhoz járul hozzá, hogy kikapcsolja a rákot beindító génszakaszokat a DNS-ben, vagy inkább elősegíti azokat a részeket melyek generálják a daganatképződést?
Így már más a dolog fekvése. De mit jelent az egészséges étel? Mire van valójában szüksége a testének?
Annyi diéta, étrend, tanácsadás van, melyik az, ami kifejezetten az Ön szervezetének való? Kevesen vitatkoznak például azzal, hogy a brokkoli egészséges. Mert az.
Csak nincs olyan íze, mint a sült krumplinak, vagy hamburgernek, vagy debreceni kolbásznak, sajtos poginak vagy bárminek, amit megszokott, amit még szüleitől látott és nagyon finom.
Induljunk ki abból, hogy már gyerekkorában többnyire túlzottan cukor és sófüggővé válunk.
Olyan függőség alakul ki az agyunkban, mintha kokainozna. Emlékszik azokra a megkapó, jól kinéző müzli reklámokra, amit két mese között a tv-ben látott? Még reklámozták azzal a töltelékmondattal is, hogy egészséges, hiszen vitamin is van benne.
Ja igen, csak a cukorról nem esett szó, hogy mennyit tettek hozzá pluszban… Szóval már gyerekkorban, hamar elkezdődik.
Nehéz ebből a körből kitörni. De nem lehetetlen. Azt szoktam mondani, hogy amit a földről (és földből), fáról le tud venni, és nincs rosszul tőle, jó nagy eséllyel az egészségét szolgálja.
Kevés chipsfát, kekszfát látni mostanság…Merjen másképp gondolkodni, és változtatni a kereteken!
Ha nem teszi, “krónikus” betegség fog kialakulni, vagy ha már szenved benne, érdemi segítség nélkül, csak gyorsul a kór lefolyása.
Amikor legközelebb valaki azt mondja Önnek az étkezés végén, hogy egészségére, gondolkozzon el pár másodpercre, hogy valójában tényleg szervezetének a működését segítette-e a bevitt kalória?
Vagy megint mézes mázba csomagolt feldolgozott élelmiszerrel sanyargatja a testét?
Én úgy gondolom, hogy nem akar valójában rosszat az egészségének.
Azt gondolom, hogy sokáig szeretné élvezni vitalitását, hogy minél tovább maradjon szeretteivel.
Ha legközelebb ételrendelésre kerül sor, válasszon olyat, ami segíti ezt az együttmaradást!
Tudom, hogy nem egyszerű váltani, ha eddig nem úgy élt, ahogy szervezete “kérné”, mert lehet azt gondolja, hogy nem szereti ezeket az egészséges ételeket, nem is annyira olcsóak, vagy kevés ideje van, hogy egyáltalán elkészítse őket.
Egyáltalán azt sem tudja, hogyan vágjon bele.
Amire szüksége van, egy olyan rendszer, amellyel fokozatosan be tudja vezetni ezeket az ételeket olyan variációban, hogy ne legyen megterhelő sem a beszerzésük, sem az elkészítésük, sem a megemésztésük.
Egy olyan rendszer, ami újra szinkronba hozza a testét és annak alapvető, jól működő élettani funkcióit, és nem teherként éli meg mindennapjait betegsége miatt, hanem az egyszerű szisztémának köszönhetően végre megint rendeltetésnek megfelelően működjenek sejtjei.
Azt kell elfogadnunk és megértenünk, hogy minden csak a rendszer kérdése. Jelenleg egy rossz rendszerben működünk, hiszen már a szüleink, a környezetünk is rossz rendszerre tanítottak meg bennünket.
Ez a rendszer olyan természetessé vált, hogy meg sem kérdőjelezzük.
Attól még azonban, hogy ezt szokta meg, ezt látja másnál, ezt sulykolja a média, ezt promótálja mindenki, egyáltalán nem azt jelenti, hogy ennek kellene a normálisnak lennie.
Sajnos az amit Ön most normálisnak lát és gondol, valójában az az abnormális. Egy olyan rendszerben él, ami természetes módon betegíti meg, és teszi tönkre.
Ebből a rendszerből viszont ki lehet törni.
Az új, egészséges rendszer nem fájdalmasabb, csak másabb.
Az újdonsága miatt lehet ijesztő, de ha jól van felépítve, akkor könnyedén megszokható, és azáltal, hogy végre, először az életében egészségesebben él, sokkal több energiája lesz.
Tegyen minden nap azért, hogy ne kelljen egyszer Ön mellé húznom a széket, szemébe néznem, és azt mondanom: sajnálom, de a cukorbetegsége miatt valószínűleg lábamputációra van szükség, ráadásul kiderült, hogy daganat is van…
Mert már mondtam ezt. Nem egyszer, nem is kétszer…Merjen változtatni! Első lépésként befektethet az alábbi könyvbe a mihamarabbi kezdéshez!
