A 2-es típusú cukorbetegség esetén kétségtelenül az inzulin hormonnal kapcsolatos problémák a mérvadóak.
Mivel az egész betegség összetett anyagcsere kisiklás eredménye, nem csak ez a hormon érintett, de mégis az inzulin kapcsán felmerülő probléma áll a fókuszban.
De milyen hatásai vannak az inzulinnak és hogyan lehet kedvezően befolyásolni az inzulinérzékenységet?
Vegyük át ezeket részletesen.
Az inzulin hatásai
Az inzulin egyike a hasnyálmirigyben termelődő hormonoknak, mely az ételben lévő szénhidrátok, zsírok, fehérjék feldolgozásában játszik kulcsszerepet.
Az éhgyomri normál értéke 5 mIU/L, felső határa 10 mIU/L.
Ha nincs inzulin, akkor a szervezet nem működőképes, persze az is probléma, ha túl sok van belőle.
Lényegében egy szabályozó molekuláról van szó, melynek a legfontosabb feladata a bevitt cukor bizonyos részének eltakarítása a vérből.
Vagyis fő funkciója, hogy a megfelelő és optimális vércukorszint fenntartását biztosítsa.
Az egyetlen, közvetlenül a cukorraktározásért felelős hormonról beszélünk.
Az inzulin hatásával szemben több hormon is van (például: glukagon, adrenalin,növekedési hormon, kortizol), amelyek éhezés esetén közrejátszanak abban, hogy a sejtek cukrot bocsátanak ki a véráramba.
De vajon mi az oka annak, hogy csak egy hormon felelős közvetlenül a raktározásért, “cukorpakolásért”?
Azért, mert szervezetünk nem az állandó élelmiszer kínálathoz, hanem a nélkülözéshez szokott inkább.
Másrészt azért, mert a szervezetnek sokkal nagyobb stressz lenne az alacsony vércukorszint, mint a magasabb.
Ezért is jelent olyan nagy bajt a sok káros “élelmiszer”, melyek valójában hulladékok testünknek, és “segítenek” a hasnyálmirigy működésének „elrontásában”, valamint betegségek kialakulásához vezetnek.
Az inzulin fő szerepe az, hogy ha bőség van, van normális betevő, akkor a szervezet raktározzon, és megújítsa szöveteit.
De ha kórosan több van belőle, akkor a folyamat a visszájára fordul.
A folytatásban leírom az inzulinérzékenységet befolyásoló tényezőket és a további fő inzulinhatásokat.
0 hozzászólás