A rákműtét, vagyis a sebészeti eltávolítás a rákos megbetegedések gyógyításának egyik fő pillére.

Bár a műtét életet menthet vagy hosszabbíthat meg, az orvostudományban régóta ismert tény, hogy a beavatkozás ellentmondásos módon előidézheti vagy felgyorsíthatja a tumor kiújulását.

A pittsburghi Egyetem orvosi központja publikált egy tanulmányt ezzel kapcsolatban, ami: „Rákműtét, áttétek kiváltója?” címmel összegzi az ismereteket.

Miért segítheti a rákműtét az áttétes betegség kialakulását?

Az áttétképződéshez a rákos sejtnek a keringésbe kell kerülnie, ki kell cselezni az immunrendszert, és meg kell tapadnia egy közeli vagy távoli helyen.

Majd ezek után még be is kell törnie a szövetbe, és gyarapodnia kell.

A rákos betegeknél rutinszerűen keringenek tumorsejtek, de az áttétképződés többnyire nem sikeres, mivel a keringésbe jutó rákos sejtek többsége elpusztul.

Azonban minden szöveti trauma, még a sebész által végzett steril vágás is helyi, és szervezetre kiható gyulladásos reakciót vált ki, ami képes a rákos sejtek befogadására és elősegíti azok túlélését és áttétes növekedését.

A rákműtét során elkerülhetetlen a szöveti károsodás, illetve a kivételre került tumor és érrendszerének manipulálása bizonyítottan a tumorsejtek vér, és nyirokkeringésbe történő szóródását eredményezi.

Ekkor a beavatkozás tízszeres keringő daganatsejt mennyiséget eredményezhet.

A fehérvérsejtek segítenek a tumorsejtek eltávolításában, közéjük tartoznak az úgynevezett makrofágok és NK vagy természetes ölősejtek is.

Kiemelt szerepük van a keringő ráksejtek eltávolításában, és az áttétképződés megakadályozásában.

Kísérleti modellekben a műtét utáni tumornövekedés csökkentett természetes ölősejt számmal, nem megfelelő makrofág funkcióval társult.

Több kutatás is megerősíti az elképzelést, hogy a műtét miatt keletkezett gyulladásos válasz elősegíti a keringő tumorsejtek megtapadását.

Összességében mind a kísérleti és klinikai bizonyítékok azt mutatják, hogy a sebészeti beavatkozás hatására megváltozott környezet befolyásolja a rák későbbi kimenetelét.

A máj különösen fogadóképes az elsődleges tápcsatornai daganatok (például vastagbélrák) tumorsejtjei számára, ezért gyakran Itt alakul ki áttét.

Az áttétes sejtek már az elsődleges daganat korai stádiumában terjedhetnek, amikor még klinikailag, azaz diagnosztikai eszközökkel, mint ultrahang, röntgen, CT nem kimutathatóak.

Ezek a mikroáttét daganatos sejtek, az osztódás és sejthalál kényes egyensúlyában lehetnek.

Képződnek is, de el is pusztulnak. Azonban a sebészeti beavatkozás helyi és szervezet szintjén is kiszámíthatatlanul felszabadíthatja a növekedési potenciáljukat.

Emellett az elsődleges daganat eltávolítja azt a gátló kontrollt, ami a nyugvó áttétek növekedését tartja kontroll alatt.

Vagyis az elsődleges tumoroknak vannak olyan képességei is, hogy késleltetik az áttétek növekedését, ezt tumorrezisztenciának nevezzük.

Miért?

Tudni kell, hogy a daganat érképző és érgátló hatású anyagokat egyaránt termel.

Az elsődleges daganat környezetében az érképző anyagok legyőzik az érgátlók hatását.

Mivel a tumor új erek képződésével tud növekedni, a keringésbe kerülve az érképző faktorok szintje gyorsan lecsökken, míg az érgátlók szintje magas marad.

Emiatt a távoli mikroáttétek nem tudnak új ereket képezni, és növekedni. Vagyis alvó állapotban vannak.

Amikor rákműtét történik, és a sebész kiveszi a tumormasszát, akkor az érgátló anyagok szintje csökkenni fog, hiszen már nem lesz ott az, ami korábban kibocsátotta ezeket.

Ennek eredményeképpen a korábban nyugvó mikroáttétek terjeszkedni kezdenek. Vagyis az addig „ne terjeszkedj” kapcsoló átvált „terjeszkedj” üzemmódba.

A műtét hatására csökken még az immunrendszerben lévő dendritikus és t-helper immunsejtek száma is, ami miatt a daganatsejt könnyebben elmenekül az immunrendszer elől.

A rákműtét által okozott immungyengeség hetekig fennáll, és a laparotomiát (vagyis a hasüreg megnyitását) követően hosszabb ideig tart, mint laparoszkópiát követően.

Tehát a műtét utáni közvetlen időszak egy immunológiai rés, ami elősegíti az áttét térhódítását.

A műtét mellett még egyéb tényezők is befolyásolják ennek az immungyengülésnek a kialakulását (pl.: vérátömlesztés).

Mit kell tenni daganatos betegségben?

Egyrészt, nem az a megoldás, hogy nem egyezik bele a műtétbe. Ha a kezelőorvosa, vagy onkoteam úgy dönt, hogy szükséges, akkor szükséges.

Pusztán azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy vannak olyan hatások is ezzel kapcsolatosan, melyekről nagy valószínűséggel Ön nem tud.

Másrészt különböző Onkológiai kezelésekkel ezeket a kedvezőtlen áttétképző hatásokat lehet csökkenteni.

Harmadrészt, mivel az áttétképződés a daganatos betegek körében a halálozás leggyakoribb oka, nagyon fontos, hogy ne csak passzívan vesse alá magát ezeknek a kezeléseknek, hanem Ön is aktívan tegyen azért, hogy gyógyuljon.

A daganat nagy valószínűséggel azért alakult ki, mert az életét nem úgy éli, ahogy kellene. Változtatásra van szükség. Olyan életmódot kell kialakítani, ami célzottan segíti az immunrendszer tumorellenes tevékenységét, és így nagyobb intenzitással akadályozza a kiújulást.

Ezt pedig minél hamarabb szükséges bevezetni. Ha a részletek érdeklik, kattintson a cikk végén található képre!